Dokumentumok és tanúk bizonyítják, hogy lopott a Buddha-szobor

Új bizonyítékok támasztják alá, hogy a közelmúltban Budapesten is bemutatott 1000 éves Buddha-szobor, amelynek belseje egy mumifikálódott szerzetest rejt és egy holland magángyűjtő birtokában van, azonos egy Kínából ellopott műtárggyal.

A kormányzati intézmény képviseletében Csin Zsuj-kuo ismertette azt a közleményt, amely szerint fényképekre, helyi dokumentumokra és tanúk nyilatkozataira alapozva a hivatal meg tudja erősíteni, hogy a szóban forgó Buddha-szobrot a kelet-kínai Fucsien tartomány Jangcsun településének templomából lopták el 1995-ben.

A SACH további bizonyítékokat gyűjt, és más illetékes osztályokkal azon dolgozik, hogy biztosítsa a szobor visszatérését - jelentette ki Csin.

A Hszinhua hírügynökség jelentése kitér arra, hogy a nemzetközi érdeklődés középpontjába került szobrot, amely az asseni Drents Múzeum jóvoltából a Magyar Természettudományi Múzeum tavaly októberben megnyílt és idén májusig nyitva tartó Múmiavilág kiállításának egyik darabja volt, a múlt hét péntekén holland tulajdonosa minden magyarázat nélkül visszakérte és elszállíttatta.

Az alkotásra különösen akkor figyeltek fel, amikor egy tavalyi hollandiai CT-vizsgálat során bebizonyosodott, hogy egy 12. századi buddhista szerzetes múmiáját rejti, amely egy párnán pihen. A kínai írásjegyekkel díszített lapos kerek párna oldalán szereplő felirat szerint a szerzetes neve Csang Liu-csüan.

Jangcsun falu lakói 1995-ben fedezték fel, hogy templomukba illetéktelenek hatoltak be és jogtalanul eltulajdonították a szobrot, amelyhez évszázadok óta hagyományosan imádkoztak. A helyi feljegyzések szerint Csang szerzetes, akit szektaalapítónak tartanak, a Szung-dinaszita (960-1279) idején élt, gyógyfüves tudománya révén segítette az emberek gyógyítását és terjesztette a buddhista vallást. 37 éves korában halt meg, testét a helyiek mumifikálták és egy szobrot alkottak köré.

A mindeddig névtelenségbe burkolózó holland tulajdonos kedden arról tájékoztatta a Hszinhua hírügynökséget, hogy a szobrot másodkézből vette, s a korábbi hírekkel ellentétben nem 1996-ban, hanem 1995 közepén. Szóvivője útján közölte, hogy a műtárgy - tudomása szerint - 1994-95-től volt az előző tulajdonosánál, azt sugallva, hogy a lopott szobor és a birtokában lévő nem lehet azonos.