Nádas Bence: valamiért így kellett lennie

– Megvolt a nagy felsóhajtás a hosszú válogatózás után?

– Igen, nagyon nagy kő esett le a szívünkről. Bíztunk benne, hogy a tavalyi és az idei évben nyújtott állandó teljesítményünk révén megkapjuk a bizalmat a négyessel kapcsolatban a továbbiakban is. Nemzetközi szinten kevés az a kvartett, amely kvótával rendelkezik, és stabilan az első hat között volt az elmúlt két évben a világeseményeken. A 2022-es müncheni Európa-bajnokság óta mi hoztuk minimum a hatodik helyet, amelyet például a spanyolok, az ukránok sem tudtak hozni, egyedül a németek voltak a top ötben ebben az időszakban. Az az igazság, hogy nehéz állandóan a dobogón végezni K4 500 méteren.

– A párosindulást sem volt egyszerű kiharcolni…

– Ez is igaz. Szegeden újra megtaláltuk önmagunkat, és végre az a Nádas, Tótka duó indult az Európa-bajnokságon, amellyel mi is elégedettek lehetünk. Jó érzés volt azt átélni, hogy újra ilyen pályára vagyunk képesek.

– Mi volt a legnehezebb ebben az időszakban?

– Az első pofon után kaptam hideget, meleget, ám nagyon hittem ebben a négyesben, és most is hiszek. Ha valamiben tiszta szívvel és fejjel hiszünk, akkor azért dolgozni kell keményen, alázatosan, mert kijön az eredmény. Így történt. Hálás vagyok, hogy az olimpia előtt még épült a magabiztosságunk, az önbizalmunk, és úgy állunk oda, hogy lazán, nyugodtam versenyezhetünk.

– Mennyire viselte meg a klub- és négyestársat, Kuli Istvánt, valamint Csizmadia Kolost a bizonytalanság a hajó összetételével kapcsolatban?

– Nagyon szurkoltak nekünk a páros versenyen a válogatón, hiszen ott nemcsak magunkért, hanem a négyesért is küzdöttünk. Rengeteg erőt, energiát küldtek szóban és lelkileg is, az Európa-bajnokságon pedig mindent megtettünk, hogy jó eredménnyel zárjunk. A négyes döntőjében eléggé irreális körülmények alakultak ki, nem véletlen, hogy például K1 1000 méteren Kopasz Bálintot a fehérorosz Jurenja elkapta az utolsó 200-on. Nem is láttam példát arra, mikor előzték meg utoljára őt ezen a szakaszon. A négyeseknél pedig két olyan hajó végzett előttünk, amelyek az előfutam után középfutamoztak, az olaszok meg élet-halál harcot vívtak a döntőért is, majdnem kiestek. Valamiért ennek így kellett lennie, az okát nem tudom, de remélem, az olimpián a kvartett megmutatja, mire is képes. Bízom abban, hogy mind a párosban, mind a négyes számban mosollyal az arcunkon szállunk ki a hajóból.

– Két száma lesz az olimpián Tótka Sándorral együtt, mennyire lesz sűrű így a program?

– A világkupa ebből a szempontból becsapós, hiszen extra gyorsan, másfél napon belül kellett megoldani a négyest és a párost is, a mezőny is népesebb volt. Az olimpián ugyanerre négy napunk van, ez jóval kellemesebb, ráadásul a tavalyi duisburgi világbajnokságon a négy nap alatti duplázást már átéltem. Mind mentálisan, mind fizikálisan sokkal könnyebb a kivitelezés a hosszabb időtartam alatt. Szerintem ez működhet, főleg hogy Kuli és Csizmadia csak a négyesre fókuszálhat.

– Melyik egység lehet éremesélyes Párizsban?

– Akár mindkettő is. A párosban talán nagyobb sansz van, de akár mindkettőben is lehet érem a nyakunkban.

– Hogyan alakul a felkészülés az olimpiáig?

– Hét hét áll rendelkezésre a versenyig, az első öt hét biztos kemény lesz, az utolsó két hétben pedig a formaidőzítés lesz főszerepben. Ez a szakasz már stresszmentes lesz, egyébként is az olimpia tudata óriási motivációt, erőt adhat. Eljön az örömkajakozás ideje, meg kell élnünk az utolsó napokban, hogy mire is készülünk. Élvezni kell majd az olimpiát.