"Sokkal komplexebb edző lettem" – a Pick Szeged távozó vezetőedzője

– Edzői pályafutása eddigi legnagyobb lehetőségét kapta azzal, hogy a 2023–2024-es szezonban az OTP Bank-Pick Szeged vezetőedzője lett. Mit tanult az idény során, mit ad ez az időszak a szakmai fejlődéséhez? 

– Úgy érzem, hogy sokkal komplexebb edző lettem, mint korábban. Az eredményektől függetlenül ez a szezon az edzői pályafutásom csúcsa. Szakmailag és magánemberként is rengeteg inger ért, amitől több lettem. 

– Mik voltak a szezon mérföldkövei? 

– Az első mérföldkő az Aalborg elleni hazai győzelem volt a Bajnokok Ligájában. A második a decemberi 9-i utolsó hazai BL-meccs, amelyen legyőztük az elmúlt két idény döntősét, a lengyel Kielcét. Ez a mérkőzés feltette az őszi szereplésünkre, az i-re a pontot, mert várako­záson felül sze­­repeltünk. A harmadik pedig a magyar kupa a különleges hangulata miatt. A vereség ellenére is óriási élmény volt a tatabányai finálé, az utolsó mérföldkő pedig a bajnoki döntő második felvonása, ami az utolsó hazai mérkőzésünk volt a Pick Arénában. 

– Hogy érzi, mennyire tudott élni a kapott lehetőséggel? 

– Nagyon nehéz ezt reálisan értékelni, mert sportemberként mindig magasabban kell lenniük az elvárásoknak, mint amit a szakértők vagy a szurkolók elvárnak. Azokat a célkitűzéseket, amiket a klubtól kaptunk, teljesítettük. Amiatt viszont hiányérzetem van, hogy nem jött ki belőlünk egy extra teljesítmény. 

– Mire gondol pontosan extra teljesítmény alatt? 

– Arra, hogy nem sikerült itthon egy aranyérmet megkaparintani a bajnokságban vagy a kupában, illetve a négyes döntő elérése lehetett volna ilyen álom a BL-ben. Ez egy darabig nem is tűnt olyan elképzelhetetlennek, hiszen februárban, amikor legyőztük a Pick Arénában a Kolstadot, akkor mindössze két pontra jártunk a második helytől, utá­­na pedig Aalborgban ötven percen át közel voltunk ahhoz, hogy valami igazán nagy dolgot hajtsunk végre. 

– Marad a klubnál, de más szerepkörben. Mennyire tudja kamatoztatni az idén tanultakat a következő időszakban? 

– Ezt most még nem látom, de az biztos, hogy rengeteg tapasztalatot meg tudok osztani az akadémián dolgozó kollégákkal, illetve egy működő, jó modell lehet, hogy a felnőttcsapathoz tartozó pályaedzőként közvetíthetem feléjük a trendeket, taktikai újdonságokat. Több fiatal is rendszeresen velünk edzett, meccseken is pályára lép­­tek, az ő menedzselésük is biztosan feladatom lesz. Kíváncsi­­an várom a következő idényt, mert tu­­dom, hogy sokat kell ta­­nulnom, nem élem meg visszalépésként, hogy nem én leszek a vezetőedző. 

– A megszokottnál tényleg komolyabb szerepet kaptak idén a fiatalok. 

– Így van, nagyon örülök, hogy Nagy Martint és Szilágyi Benjámint sikerült beépíteni. Mindketten pályafutásuk elején járnak. Benji inkább az NB I.-ben játszott többet, a BL-ben Sostaricra hárult több feladat. Jó visszajelzés viszont, hogy a magyar bajnokság év csapatába Szilágyi a jobbszélső, de sérüléséig az irányító Rea Barnabás is sok lehetőséget kapott, míg tavasszal Fekete Gellért és Balogh Dániel is. 

– Az elmúlt években utánpótlás csapatoknál és korosztályos válogatottaknál dolgozott vezetőedzőként, ahol a nevelés, a tanítás voltak legfőbb feladatai. Miben különbözik az a munka attól, amit az OTP Bank-Pick Szeged végzett el? 

– Egy különbség volt, az, hogy a nap végén csak az számít, hogy több gólt dobj, mint az ellenfél, tehát az eredményesség. Az utánpótlásban a nevelés az elsődleges, másodlagos, hogy ehhez milyen eredménysor társul. 

– Mikor érezte leginkább olyannak a csapatot, amilyenné a rövid idő alatt formálni szerette volna? 

– A legjobb időszakunk ok­tóber és december között volt, aminek az első állomása az Aalborg elleni hazai győzelem volt. Magabiztosan nyertünk itthon a Tatabánya és a Balatonfüred ellen, három pontot elvettünk a Kielcétől, valamint négy fontos mérkőzés közül hármat megnyertünk. Ekkor jó úton jártunk, azt játszottuk, amit szerettem volna, a csapatkohézió is jó volt, a tavaszi idény során viszont több sebből vérzett a dolog. 

– Hogy érzi, mennyire sikerült a saját stílusára formálni a csapatot? 

– Nem volt nehéz dolgom ebben, mert az a játékstílus, amit az elmúlt években felépített a csapat, az számomra is szimpatikus. Hasonló taktikai elemekben gondolkodtam. Juan Carlos Pastor munkássága közel áll hozzám, sokat tanultam tőle és más spanyol edzőktől is. Apró dolgokon szerettem volna formálni, hatalmas változáson nem ment át a csapat. Nagyobb teret kapott az egyéni kvalitás, illetve amikor lehetett, próbáltunk nagyobb támadásszámmal kézilabdáz­­ni, valamint a nyitott védekezést egy picit másképpen játszani Gleb Kalarassal a zavaró pozíciójában. 

– Mik voltak a legpozitívabb élményei a szezonban? 

– Többet is tudok ide sorolni. Az Aalborg elleni hazai siker, a Kielce elleni pontszerzések, vagy éppen a visszavágás a Kolstadnak, amikor itthon legyőztük őket a nagy különbségű idegenbeli vereségünket követően. A legpozitívabb összélményem viszont az, hogy a szurkolók végig kitartottak mellettünk, pedig nagyon sokan azt gondolták előzetesen, hogy ez egy csődre ítélt projekt velem, és szét fognak hullani a dolgok. Végig biztattak bennünket, a Veszprém elleni küzdelmek során sem fordítottak hátat, támogattak végig. Ez a legjobb visszacsatolás számomra. Eredményekben nem produkáltunk kiemelkedő szezont, de a szurkolók és a csapat között jó viszony volt, díjazták a játékosok igyekezetét.