Malek Andrea koncertjével folytatódik a Holokauszt 80 emlékév Szegeden

Az Alapítvány a Szegedi Zsinagógáért és a Szegedi Zsidó Hitközség szervezésében valósulnak meg Szegeden a Holokauszt 80 emlékév programjai. Adonyi Gábor, az alapítvány kuratóriumi elnöke lapunknak elmondta, hogy a több mint harminc éve Váradi Péter író által megálmodott alapítvány legfőbb célja a kezdetektől, hogy az Új Zsinagóga épületét gondozzák, vallási funkciója mellett a szélesebb közönség számára kulturális bázisként pozicionálják. Kiemelte, a kultúraközvetítés fontos helyszíneként tekintenek a kertre is, amelynek vallási szimbolikáját Löw Immánuel álmodta meg. 

A Holokauszt 80 emlékév legutóbbi két szegedi eseménye az emlékező menet, valamint az időszaki vagonkiállítás megnyitása volt. 

– Az egykori téglagyári gettótól a Rókusi pályaudvarig vonultunk, tehát azt az útvonalat jártuk be, amelyen nyolcvan éve a kitelepítéskor végigment az a 6417 ember. Szeretnénk, ha hagyománnyá válna ez a program, ugyanis még napjainkban is vannak sajnos holokauszttagadók. Kötelességünk emlékeztetni, hogy az újabb és újabb generációk tanuljanak a múlt borzalmaiból – mondta el az alapítványi elnök. 

Különleges koncertek 

Az emlékév összefonódott a 18. Zsidó Kulturális Fesztivál programjával, így két különleges koncertet is kínálnak az Új Zsinagógában. Augusztus 18-án Malek Andrea szólaltat meg zsidó dallamokat, amelyek a holokauszt fájdalmát közvetítik. Szeptember 1-jén pedig Födő Sándor Artisjus-, többszörös Fonogram-díjas zeneszerző és zenész érkezik Kaddis koncertjével. A Kaddis egy ősrégi zsidó ima, amelyet a gyászolók 11 hónapon keresztül mondanak elhunyt szeretteikért, az egyik legfontosabb alappillére a zsidó liturgiának. Födő Sándor a világon először az ima teljes, arámi nyelvű szövegét felhasználta a műben, és a tételekben más tradicionális héber imaszövegek mellett zenét írt az 1944-ben, 23 évesen hősi halált halt izraeli-magyar költőnő, Szenes Hanna és a szintén zsidó származású, hányattatott sorsú magyar költő, Szép Ernő verseihez.

Löw-parkokat avatnak

Augusztus 30-án adják át a szegedi zsidó temető új fogadóterét, ahol tájékoztatást kaphatnak a jövőben a látogatók a temető múltjáról, kulturális jelentőségéről, holokauszt emlékműveiről és az ott nyugvó családokról, akik a város iparos és kulturális életében jelentős szerepet töltöttek be. Szeptember 4-én pedig felavatják a szegedi önkormányzattal közösen az Attila utcában a Löw Lipót és a Löw Immánuel parkot és emlékműveiket. Löw Lipót Szeged főrabbija, történész, nyelvész, vallástudós, a zsidó régészet és néprajztudomány egyik megalapítója, a magyar nyelv zsinagógákban történő használatának és a zsidók emancipációjáért folytatott küzdelemnek egyik élharcosa volt. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt tábori rabbiként szolgált, a szabadságharc leverése után bebörtönözték. Löw Immánuel Szeged neológ főrabbija, nemzetközi hírű orientalista, botanikus, művelődéstörténeti író volt. Baumhorn Lipót építésszel együtt tervezte meg a Szegedi Új Zsinagógát és kertjét. Úton Auschwitz felé, deportálás közben szenvedett mártírhalált.

– A terveket látva építészként kijelenthetem, hogy méltó emlékhelyeket alakítanak ki az egykori főrabbiknak, általuk pedig annak a 7-8 ezres zsidó közösségnek, akik markánsan hozzájárultak a város gazdasági, ipari és kulturális fejlődéséhez – fűzte hozzá az alapítványi elnök.

Tíz országból érkeznek előadók 

Adonyi Gábor elmondta, a programsorozat nagyszabású nemzetközi Löw Immánuel emlékkonferenciával zárul szeptember 4-e és 7-e között, ahová tíz országból érkeznek előadók. 

– Egyedi lehetőség lesz, hogy találkozzanak a téma szakértői, és további kutatásoknak alapozzon meg a konferencia – fűzte hozzá.