2024.08.25. 18:50
Begyütt Jézus a házamba
A makói Jámborné Balog Tündét, városának díszpolgárát manapság inkább szépírói munkássága kapcsán emlegetik, ugyanakkor négy évtizeden át dolgozott elismert batikművészként. Vásznaiból most huszonkettőt mutat be Budapesten – a Begyütt Jézus a házamba című kiállítás szakrális témájú alkotásaiba enged bepillantást.
– A makói Jámborné Balog Tünde életében egyaránt fontos a kép és a szó – egyebek közt így ajánlotta a közönség figyelmébe Tüskés Anna művészettörténész azt a különleges tárlatot, ami nemrégiben a fővárosban nyílt meg. A Begyütt Jézus a házamba című kiállítás az Ars Sacra fesztivál egyik programeleme; a szerte a világon 430 millió háztartásban elérhető, amerikai székhelyű vallási témájú médiavállalat, az EWTN egy esztendeje Magyarországon megnyílt székháza ad neki otthont. A látogatók 22, szakrális ihletettségű alkotást tekinthetnek meg tőle a galériában.
Festői munkájába a politika szólt bele
A kiállítás megnyitóján elhangzott, Jámborné Balog Tünde ahogy meg tudta fogni a ceruzát, azonnal rajzolni kezdett. Hódmezővásárhelyen született – a család a második világháború zűrzavarát követően telepedett meg a Maros-parti városban. A város miliője meghatározó volt számára. Autodidakta módon vált művésszé, és bár családi sugallatra orvosi egyetemre jelentkezett, a felvételire végül nem ment el. Címfestőként dolgozott, közben festeni kezdett, aztán – több kitérő után – 30 évesen, 3 gyermekes édesanyaként szerzett tanári diplomát. Festőkarrierje egy nem engedélyezett csoportos kiállításon való részvétel miatt feneklett meg.
Négy évtizednyi alkotás
Mint korábban, az életművét összegző kötet megjelenése kapcsán megírtuk, a batikolással fiatal pedagógusként kezdett foglalkozni egy szakfolyóirat cikke alapján, eleinte csak azért, hogy mutasson valami újat diákjainak. Hamar rájött, hogy ez a technika a képzőművészeti alkotásra is kiválóan alkalmas, és az is kiderült, hogy rajta kívül szinte senki nem foglalkozik ilyesmivel. Ez egy több mint négy évtizeden át tartó, egyedi látásmódot és viulágot megjelenítő alkotómunka kiindulópontja volt. Batikjainak nagy része irodalmi, népköltészeti indíttatású, de többek között a népszokások, a népi és táltos hiedelemvilág, illetve a Biblia is megihlette. Azért hagyott fel vele, mert ezt a fajta munkát egyszerűen nem bírta már.
Múzeumban is őrzik képeit
Jámborné Balog Tünde fővárosi kiállítása szeptember 4-ig, naponta reggel 8-tól délután 3-ig tekinthető meg a médiavállalat Szeszgyár utca 3. alatti magyarországi központjában. A tárlat címe egyébként egy archaikus népi imádság kezdő sora, az egyik kép ennek ihletésére született. Több, hasonló indíttatásból készült képét ugyancsak elhozta ezúttal Budapestre. A legtöbb ezek közül a család tulajdonában van. Makón az általa egykor vezetett Maros Menti Művésztelep múzeumi gyűjteménybe került munkáiból rendeznek kétévente tematikus kiállítást – köztük így időről időre az ő alkotásaiból is látható néhány.
A lét alapkérdései
A szépíróként, illetve a makói művésztelep 1991 és 2006 közötti vezetőjeként is ismert művész-tanár egy lapunknak adott korábbi interjúban azt mondta: batikképein, amelyeken minden elemet, témát emberek személyesítenek meg, sorsokat, karaktereket, emberi kapcsolatokat, a lét alapkérdéseit igyekezett megmutatni. Alkotásait eddig több mint hatvan kiállításon mutatták be szerte az országban és külföldön. Munkásságát rangos kitüntetésekkel is elismerték, Makó pedig díszpolgárává fogadta. A képzőművészet helyét életében utóbb a szépírás foglalta el – több kötetes íróként ugyancsak elismert, többek között József Attila-díjas.