2024.06.14. 19:30
Két Nobel-díjas jelenlétében avatták fel az ELI ALPS legújabb mérföldkövét– Galéria
Anne L’Huillier és Krausz Ferenc Nobel-díja fizikusok jelenlétében avatták föl az ALI ALPS Lézeres Kutatóintézet idővonalának legújabb mérföldkövét pénteken. A két fizikust különleges ajándékkal, egy-egy Gömböccel lepte meg az ELI ALPS tudományos igazgatója.
Anne L’Huillier részt vesz a nyalábvonalak kutatásának területét célzó munkában az ELI ALPS-ban. Fotó: Karnok Csaba
A 2023-as fizikai Nobel-díjat Anne L’Huillier, Krausz Ferenc és Pierre Agostini kapta olyan kísérleti módszerekért, amelyek attoszekundumos fényimpulzusokat hoznak létre az anyagban lévő elektronok dinamikájának tanulmányozására. A három kutató nevét vésték rá az ELI ALPS Lézeres Kutatóintézet idővonalának legújabb mérföldkövére, amelynek avatóünnepségét pénteken tartották. A Nobel-díjas kutatók közül ketten, Anne L’Huillier és Krausz Ferenc komoly szerepet játszottak az ELI ALPS létrejöttében, személyesen vettek részt az ünnepségen.
Szabó Gábor, az ELI ALPS ügyvezetője rámutatott, hogy az idővonal első mérföldköve Einsteinhez kapcsolódik és az útvonal hosszú, ezért fontos, de reményei szerint korántsem az utolsó mérföldkő avatása történt meg pénteken.
Két Nobel-díjas jelenlétében avatták fel az ELI ALPS legújabb mérföldkövét– Galéria: Karnok Csaba
Új tudományos korszak hajnalához érkeztünk, mert ma már rendelkezésünkre állnak az attoszekundumos fizika terén a mérőeszközök. Ezek segítségével fontos tudományos eredmények születnek majd, amelyek gyakorlati alkalmazása is meg fog történni
– mondta. Az intézet kutatási profiljában az egyik fókuszterület az attoszekundumos fizika. Az intézmény célja kifejezetten az, hogy az attoszekundumos tudomány elterjedését szolgálja azzal, hogy kísérleti lehetőséget kínál érdeklődő kutatóknak a világ bármely tájáról.
Anne L’Huillier elmondta, amikor tavaly októberben Stockholmból felhívták a Nobel-díj kapcsán, nagyon meglepődött.
Az oka az volt, hogy tudom jól, a Nobel-díjat új találmányokért, felfedezésekért szokták adni, de mindenképpen olyan esetben, amikor a felfedezés az emberiség életének javulását eredményezi. Úgy éreztem, hogy ez az elismerés kicsit hamar érkezett, hiszen az attoszekundumos impulzusok kutatása egyelőre még nem vezetett olyan gyakorlati alkalmazásra, ami az emberiség életét megkönnyítette volna
– mondta, majd arra buzdította a résztvevő kutatókat, hogy segítsenek abban a munkában, amely az eredményeket a széles társadalom számára is hasznossá teszi. Elmondta továbbá, hogy ő maga is részt vesz a nyalábvonalak kutatásának területét célzó munkában az ELI ALPS-ban. Krausz Ferenc hozzátette, hogy két Nobel-díjas kutatótársával egy tudományos közösséget képviselnek, amely részének tekintik az ELI ALPS munkatársait is.
Varjú Katalin, az ELI APLS tudományos igazgatója egyedi ajándékkal, egy-egy Gömböccel lepte meg a kutatókat. A Gömböc az első olyan ismert konvex, homogén tárgy, amelynek csak egy stabil és egy instabil egyensúlyi pontja van. Elmondta, hogy a Gömböc létezését már 1995-ben feltételezték, de a létezés bizonyítása és kísérleti igazolása több mint egy évtizeddel később történt meg, akárcsak az attoszekundumos impulzusok esetében.
