Az ember tragédiájának titkait fejtette fel

Csaknem negyven éve kutatja Bárdos József irodalomtörténész Madách Imre munkásságát, 2000 óta a Madách Irodalmi Társaságnak tagja. Számos tanulmány és két monográfia mellett doktori értekezését is a magyar drámairodalom legnagyobb hatású alkotójáról írta. Annak tovább gondolásaként alkotta meg Madách születésének tavalyi bicentenáriuma alkalmából legújabb, Az ember tragédiája titkaiból című kötetét, amelynek bemutatóját szerdán tartották a Somogyi-könyvtárban. A szerző beszélgetőpartnere Bene Zoltán, József Attila-díjas író volt, aki szintén több évtizede kutatja Madách életművét. 

Hogy milyen titkai lehetnek egy több mint 150 éves műnek, amelyet már oly sokan elemeztek és színpadra adaptáltak, sőt kötelező olvasmányként az iskolai tananyagnak is része? Mint kiderült, számos legenda és fals információ övezi a tragédiát. Az egyik felfejtett rejtély az volt, hogy vajon Madách színpadra szánta-e főművét vagy könyvdrámának készült. 

Bárdos József elmondta, hogy Madách a tragédia írása közben használt színlapvázlaton a színeket öt részletben kapcsolta össze, ami arra utal, hogy öt felvonásra osztotta föl művét nagy gondot fordítva arra, hogy minden felvonás végét a remény hassa át. Ugyanakkor Bene Zoltán rámutatott, hogy egy tavalyi, szöveghű színre vitel 13 órás előadást eredményezett. Bárdos azonban könnyedén feloldotta az ellentmondást. Elmondta ugyanis, hogy Az ember tragédiájának volt egy korábbi változata, amelynek a Lucifer címet adta Madách és lényegesen rövidebb volt. 

Az előzménymű létezésére utaló jelként értelmezte a végleges műben a rímelő és nem rímelő sorok együttes jelenlétét, valamint bizonyos színekben a rímek teljes hiányát. Bárdos József elmondta, hogy jól sejthetően Madách a börtönben kezdte el krétával megírni a Lucifer rímelő sorait, hogy az alkotással megóvja magát a zárka magányának fenyegető őrületétől. A Lucifer Bárdos kutatásai és elemzései alapján a nyolcadik színig tartott, majd később Az ember tragédiájával Madách az emberiség egész történetévé bővítette. Utóbbit már sűrű filozófiai szöveggé dolgozta át, amelyet azonban már nem a színpadnak írt.  

Arra a kérdésre is választ adott az irodalomtörténész, hogy mitől olyan időszerű napjainkban Az ember tragédiája. 

– Tessenek odafigyelni a falaszterre! Arra, hogy tele van azokkal a kérdésekkel, amelyekkel mi ma itt állunk szemben. Az egyik, hogy mi az, hogy hasznos? Az, amibe belepusztul a bolygó. A másik pedig a hitünk a tudományban. De a tudomány soha nem fogja teljesen legyőzni a természetet, nem tud válaszolni a legfontosabb kérdéseinkre, és legfőképpen nem tud boldoggá tenni bennünket – zárta a beszélgetést Bárdos József.