Nemzetközileg díjazott fotóművész is Szeged ismert plasztikai sebésze

A Szent-Györgyi Albert Agórában minden hónapban egyszer beszélgetést rendeznek Szeged jeles fotóművészeivel. Kedden Bajusz Huba plasztikai sebész mutatkozott be képeivel a közönségnek, hiszen amellett, hogy kiváló orvos, AFIAP fotóművész is. Mint mesélte, soha nem volt szüksége arra, hogy pénzért fotózzon, saját szórakozására tanulta ki ezt a szakmát. Mindez pedig olyan jól sikerült, hogy tavaly átvehette a Nemzetközi Fotó Szövetség AFIAP diplomáját, miután egyetlen év leforgása alatt a különböző versenyekre beküldött képei közül 140-et kiállítottak, 36 pedig dobogós helyezést ért el.

Bajusz Hubát légi fotói alapján kezdte megismerni a fotográfus világ. 

– mesélte.

A vetített fotókból hamar kiderült, hogy nem csupán felülről elkattintott képekről van szó, amelyeket a drónok elterjedésével ma már bárki könnyen reprodukálhat. Felvételeit tudatosan komponálja, amelyek elkészítéséhez pilótaként ráadásul a tökéletes repülési szöget is meg kell találnia és csupán 1-2 másodperc áll rendelkezésre, hogy a megfelelő pillanatban exponáljon. De készített már olyan képet is a belvárost átszelő Tiszáról, amelyet a fényviszonyok miatt évente csupán néhányszor, pár percig lehet látni és olyan természetképet is, ami szintén csak nagyon ritkán fotózható, vagyis kifejezetten akkor repült, amikor tudta, hogy ezeket van esélye lencsevégre kapni.

Bajusz Huba másik szenvedélye a természetfotózás, amely először szintén a repüléshez kapcsolódott. A levegőből örökítette meg például a Fehér-tavon kikelő kócsagokat – ilyet az elmúlt 3 évben már nem látni. És ürgéket is azért kezdett témaként választani, mert azokból sok volt a repülőtéren. Később sokat dolgozott Pusztaszeren, de fotózott már Afrikában is, Máté Bence leséből és nyitott terepjáróból egyaránt. A nagyvadakról született látványos felvételek mellett rengeteg madárfotót is bemutatott, amelyekről elmondta: nagy kihívás, hogy szembe repülve lehessen őket elkapni, illetve az is, hogy abban az ideális pillanatban készüljön a felvétel, amikor a tökéletesen elképzelt jelenet látszódik. A vízi madarak esetében pedig külön nehézség, hogy a csapódó vízcseppek is élesen látszódjanak és az állat se mozduljon be. 

– mesélte.

A fotós plasztikai sebész az utóbbi időben a makrofotózásba is beletanult: saját kertjében csikizi a rózsabogarakat vagy idegesíti a bodobácsokat, hogy akkor és úgy repüljenek, ahogyan az a felvétel számára ideális. Mint fogalmazott, minden jól sikerült kockával itt is olyan részletet vagy jelenetet mutathat meg, amely az emberi szem számára egyébként rejtett marad.