Űrbéli kísérletek az Agórában - Galéria

A Naprendszerben tehettek képzeletbeli utazást azok a kis kutatók, akik részt vettek a Szent-Györgyi Albert Agóra szombat délelőtti programján. Az informatikatörténeti kiállítás mellett ezen a napon egy planetárium és az abban tartott csillagászati előadás is várta azokat, akik érdeklődnek a természettudományok iránt, a nap leglátványosabb része azonban minden kétséget kizáróan Szántó F. Zoltán látványos fizikai kísérletbemutatója volt. Az Agóra laborvezetője is a csillagászat, illetve az űrkutatás témája köré építette előadását.

Mint bevezetőjében elhangzott, utoljára 51 éve járt ember a Holdon. Természetesen az űrbe azóta is történtek utazások, mégis nagyon kevesen vannak, akik személyesen is megtapasztalhatják, milyen körülmények is vannak a sztratoszférán túl. Ezeket, illetve az űrkutatásokhoz kapcsolódó egyéb jelenségeket szimulálta egyszerű kísérletekkel.

Hamar olyan érzésünk támadt, hogy a főleg alsó tagozatos nézők közül többen nem először ülnek ilyen bemutatón. Amikor ugyanis Szántó F. Zoltán az égés feltételeiről érdeklődött, egy copfos kislány olyan tankönyvi pontossággal sorolta a szakszavakat – éghető anyag, gyulladási hőmérséklet és oxigén –, mintha csak valamelyik kedvenc rajzfilmjének főhőseiről beszélne. Mindenki lelkesen jelentkezett arra is, hogy részt vegyen egy-egy kísérlet demonstrálásában – valószínűleg bármelyik pedagógus összetenné a két kezét, ha óráján ilyen lelkes diákokat látna, mint akik az Agórában voltak. Akadt, aki abban segített, hogy indítócsövet tartott, ami – hasonlóan a rakétákhoz – egy PET-palackot lőtt ki, mások pedig Tell Vilmoshoz hasonlóan álldogáltak, csak épp nem almával, hanem műanyag pohárral a fejükön. Na és persze nem is íj volt a szerszám, hanem egyszerű füstkarika, ami a hanghullámot tette láthatóvá.

A kísérletek során a gyerekek megnézhették, hogyan lassítja le a részecskéket a világűrben lévő mínusz 268 fokos hideg, illetve azt is, hogy a ritka levegő mit tesz a vérben keringő részecskékkel, azaz miért életveszélyes 8 ezer méter felett tartózkodni az embernek. Emellett gerjesztettek villámokat, vívtak fénykardos csatát és egy Tesla gömb segítségével az is kiderült, hogy a színpadra szólított újságíró vajon átmenne-e a boszorkánypróbán. A végén pedig egy harmadik osztályos kisfiú kiegészítette az égés feltételeit egy újabb elemmel, mint mondta, a felület nagysága is számít.

– magyarázta, honnan tudta a feltett kérdésre ezt a választ. Mint mesélte, bár ilyeneket még nem tanul az iskolában, a témában néz videókat. – Apa fizikus, anya kémikus, a kérdés megválaszolásában azért ők segítettek – tette hozzá még mosolyogva Bracsok Balázs.