A kínai nyelv oktatásáról cseréltek tapasztalatokat - Galéria

A Kínai Nyelv Napján Széll Márta, az SZTE stratégiai rektorhelyettese köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, az egyetem nemzetközi kapcsolatok szélesítésére és erősítésére vonatkozó küldetésének fontos pillére a kínai nyelv oktatása és a kultúra népszerűsítse az SZTE Konfuciusz Intézet révén. Számos kínai hallgató tanul az SZTE-n, és jelenleg tíz kínai oktató tart nyelvi kurzusokat. Az intézmény szoros kapcsolatot ápol a Sanghaji Nemzetközi Tanulmányok Egyetemével, a Mérnöki Kar együttműködik egy kínai sportegyetemmel. 

Chen Kun, a Kínai Népköztársaság Magyarországi Nagykövetsége Kulturális és Oktatási Osztály oktatási tanácsosa levélben fejezte ki a szakmai nap megrendezése felett érzett örömét. Az üzenetet a Konfuciusz Intézet két térségi igazgatója, Wang Rui és Zoltai Alexandra kínai és magyar nyelven olvasta fel a hallgatóságnak. 

– Kína és Magyarország hagyományosan jó barátságot ápol. Az elmúlt években folyamatosan elmélyültek a két ország közötti cserekapcsolatok és együttműködések, illetve tovább erősödött az átfogó stratégiai partnerség is olyan fontos területeken, mint a gazdaság, a kereskedelem, a tudomány és technológia, illetve a kultúra és az oktatás. A Szegedi Tudományegyetem kiemelten fontosnak tartja a kínai egyetemekkel való együttműködési kapcsolatok fejlesztését, és aktívan bővíti a kínai hallgatók felvételét – fogalmazott Chen Kun levelében, amelyben a kínai nyelv magyarországi oktatásának fellendüléséről is beszámolt. 

Zoltai Alexandra, a Konfuciusz Intézet magyar igazgatója elmondta, hazánkban a kínai nyelv oktatása 1920-ban kezdődött az ELTE-n, 2004-ben nyitotta meg kapuit a budapesti Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium. A Konfuciusz Intézet 2012 óta dolgozik Szegeden is azon, hogy közelebb hozza a kínai nyelvet és kultúrát a régió lakosságához, erősítse a magyar-kínai kapcsolatokat. 

A szakmai nap délelőttjén plenáris előadásokat hallhattak a megjelentek. Erdélyi Zsuzsanna, a fővárosi Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium igazgatója a kínai nyelv és kultúra magyar közoktatási rendszerbe történő illesztésének lehetőségeiről és tapasztalatairól tartott előadást. Zoltai Alexandra Kínának a világgazdaságban betöltött szerepét vette górcső alá. Horváth Levente, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának igazgatója, volt Sanghaji főkonzul a diplomatalét kínai kulisszatitkaiban kalauzolta el hallgatóságát, Ipolyi Éva kínai tolmács és fordító, a Magyar-Kínai Baráti Társaság alelnöke pedig a kínai tolmácsolás titkait tárta fel. 

Délután online szekcióülések zajlanak. A magyar nyelvű szekció fő témája az lesz, hogy mire jó a kínai nyelvtudás egy magyar embernek. Az angol nyelvű szekcióban pedig azt a kérdést járják körül, hogy hogyan érdemes kínai nyelvet oktatni. Gyakorló pedagógusok osztják meg a tapasztalataikat, és a résztvevők egy bemutatóórát is megtekinthetnek online.