Városi keresztútra várják a híveket

A szegedi belváros legpatinásabb terein és épületeinél lesznek a városi keresztút stációi, amely során a Szegedi Katolikus Egyetemi Lelkészség kezdeményezésére a katolikus szakkollégiumok és ifjúsági közösségek közreműködésével idézik fel a résztvevők Krisztus szenvedéstörténetét. 

– Már az első keresztények végigjárták Jeruzsálemben azt az utat, amely a keresztre feszítéshez vezetett, és amelyet ma Via Dolorosaként ismerünk. A hagyomány ebből 14 állomást őrzött meg. A Szegedi Katolikus Egyetemi Lelkészség 18. alkalommal rendezi meg a városi keresztutat. Ez nem demonstráció, hanem egy lelki zarándoklat, tulajdonképpen a város körbeimádkozása – mondta el lapunknak Köllő Sándor egyetemi lelkész. 

A séta a Dóm téri Szentháromság-szobortól indul március 29-én 19 órakor, majd sorban a stációk a Szent Miklós szerb ortodox templom, a Móra Ferenc Múzeum, a Szegedi Nemzeti Színház, a Glattfelder Gyula tér, az ítélőtábla épülete, a Szent István tér, a Lechner téri Szent Rozália kápolna, a kormányhivatal, az Új Zsinagóga, a Szent József jezsuita templom,  Dugonics tér, az Aradi vértanúk tere és a Rerrich Béla tér lesznek, végül a keresztút a dómban zárul. 

– A szegedi katolikus egyetemista közösségek írják a stációk elmélkedéseit. Azt is figyelembe szokták venni, hogy egy-egy belvárosi helyszín hogyan kötődhet egy-egy stációhoz. Például a zsinagóga a 11. állomás lesz, amikor Jézust megfosztják ruháitól, ez akár összekapcsolható a zsidóság szenvedésével is. A lelkészség zenekara végigkíséri a sétát, így éneklés is lesz, majd a dómba visszatérve a zarándokok szentségi áldásban részesülnek – részletezte Köllő Sándor. 

A városi keresztút idei mottója Ferenc pápa tavalyi, budapesti beszédének egy mondata: „A kereszt híd a múlt és a jövő között”. 

– Nagyon egybeesett a keresztút meghirdetése Ferenc pápa újbóli, magyarországi látogatásának hírével, ezért úgy gondoltuk, hogy lehet ez egy imádság a látogatás sikeréért, gyümölcseiért. A mottó pedig azért fontos, mert a magyarságunk ezer évig a kereszt jelében és az abból fakadó értékrend jegyében telt, így csak ez lehet a jövő is – magyarázta az egyetemi lelkész, majd azzal folytatta, hogy a keresztutat városunk, hazánk és a világ békéjéért ajánlják fel a résztvevők. Ahogyan a feltámadt Krisztus első ajándéka is a béke volt. Amikor megjelent a tanítványoknak, az első szavai ezek voltak: „Békesség nektek! Ne féljetek!”. 

– A keresztút vége a keresztre feszítés, ami emberi szemmel nézve egy kudarc, tragédia. De keresztény szívvel tudjuk, hogy nem a halálé az utolsó szó, hanem a föltámadás öröme követi, amely hitünk értelme. Azt gondolom, nagyböjtben fontos végigjárni ezeket az állomásokat, és átelmélkedni, hogy Istennek mekkora nagy irántunk a szeretete, milyen sok mindent elviselt értünk – hangsúlyozta Köllő Sándor, aki azt is elmondta lapunknak, a stációk közül melyek azok, amelyeknek üzenetét jelenleg különösen aktuálisnak érzi. 

– Az egyik, amikor Jézus édesanyjával találkozik. A Szűzanya vele együtt szenvedett, de tanulhatunk példájából, mert nem roskadt magába, nem jajveszékelt, hanem méltóságteljesen viselte a szenvedést. A másik, amikor Veronika kendőt nyújt Jézusnak. Valahol nekünk is ez a küldetésünk a keresztségből fakadóan, hogy embertársainknak odanyújtsuk a kendőnket a szükségben – mondta.