A jelentős próbatételek elé állított nemzetről írt könyvet - fotók

– Az 1867-es kiegyezés és a második világháború vége közötti magyar történelmet öleli fel a könyv, melyben a Horthy-korszakra helyeztem a hangsúlyt, ugyanis a dualizmus korával kapcsolatosan nincsenek manapság olyan nagy viták, mint Horthy Miklós időszakáról, hiszen ma is élnek köztünk olyan idősek, akik átélték azt, vagy a családon keresztül továbböröklődött a korral kapcsolatos emlék. De a numerus clausus módosításáról is szó van benne – mondta el Gali Máté, A próbára tett nemzet című könyvéről szerdán Szegeden.

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) szegedi képzési központjában mutatták be a hazánk modern kori történelméről írt kötetét. Gali Máté tanulmányait 2006 és 2012 között a Szegedi Tudományegyetemen végezte. A bemutatón felidézte, szép emlékei vannak Szegedről és a tanárairól, de az MCC berkein belül már oktatott is a városban, a 20. századi magyar történelmi gondolkodás kapcsán tartott kurzust fiataloknak.

A tudományos, ám kritikus hangvételű mű elkészültét mintegy 10 éves munka előzte meg, és 13 tanulmányt foglal magába, ebből 1 tanulmány Horthy hatalomig vezető útjáról szól. A szerző kiemelte, ez a kötet leghosszabb tanulmánya, ugyanis az elmúlt száz évre tekintett vissza és nézte meg azt, hogy a korábbi korok történészei hogyan ítélték meg Horthy Miklóst, valamint kitért arra is a szövegben, hogy miért jött létre a „3 millió koldus országa” vagy „az utolsó csatlós” szlogene. De Gali Máté a korábbi korok történészeinek szemüvegén keresztül a szociálpolitikáról és Bethlen Istvánról alkotott véleményeket is áttekintette. Mindemellett a kötetben szó van a Szalay-Berzeviczy család életéről, Szalay-Berzeviczy Albert munkásságáról is. 

– A család élettörténete leképezi a sorsfordulókat. Tökéletesen megmutatja nekünk, hogy miről szól a nemzeti kérdés, a Trianon, valamint a második világháborús vereség következménye. A mai Szlovákia Sáros vármegyei részéről származik a család, ők képviselték ott a magyar etnikumot. Szalay-Berzeviczy Albert szép politikai pályát futott be Pesten, kultuszminiszterként kezdeményezte 1904-ben, hogy az állami népiskolában tanulók a hatodik elemi elvégzéséig megtanuljanak magyarul úgy, hogy szóban és írásban is ki tudják fejezni a gondolataikat – részletezte a szerző.

Gali Máté hangsúlyozta, bár korábban már írt egy 500 oldalas kötetet Szalay-Berzeviczy Albertről, de könyvtárakat lehetne megtölteni azzal a sok-sok információval, amit még nem tud az egykori kultuszminiszterről, éppen ezért nem szeretne felhagyni Szalay-Berzeviczy életének kutatásával. Jövőbeni terve az is, hogy tanulmányt készítsen Simonyi-Semadam Sándorról, aki 126 napig volt hazánk miniszterelnöke, valamint arról a Bethlen Istvánról is szeretne írni, aki a választójogi rendszer fundamentumainak lerakásával a Horthy-korszakban kiépítette a két háború közötti politikai rendszert.