Komoly kárt okozhat a fotós és a videós a madarak életében

Meddig szabad elmenni természetfotózáskor, amivel még nem zavarjuk meg az élővilágot? – erre a kérdésre keresték a választ szerdán Sándorfalván, a Kastély Kávézó teraszán. Széll Antal természetfilmes, Tokody Béla, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület titkára, Molnár Gyula ornitológus és Gera István, a Madártanya tulajdonosa beszélgetett arról, hogy milyen károkat okozhatnak a természetfotósok, ha munka közben nem ügyelnek a madarak szokásaira, életére.

Molnár Gyula figyelmeztetett, már 25 éve érvényben van az a törvény, amely szerint a védett állatok életének és szaporodásának megzavarása szabálysértésnek számít, míg az ezt megelőző szabályozás szerint a fotózás, videózás is sértésnek számított.

Megjegyezte, lehet óvatosan fotózni, videókat készíteni, de például a fészkeknél vigyázni kell, mert ha a fotós megzavarja az anyamadarat, akkor az képes otthagyni a tojásait. Jelezte: a fiókák esetén már merészebbnek kell lenni, hiszen azokat már nem hagyja magukra az anya, ugyanakkor van egy-két madár, mint például a rétisas, amely a kicsinyeit is elhagyja, ha úgy érzi, hogy a természetfotós megzavarta az ő életét.

Az ornitológus Tildy Zoltán fotóművészt idézve kiemelte: nincs olyan kép, amely megérné, hogy kárt okozzunk a természetben. Fontos az is, hogy a valóságot mutassák a képek és a videók, azok csak beavatkozásmentesek legyenek.

Tokody Béla szerint fontos, hogy megfelelő rákészültsége, hozzáértése legyen a természetfotósnak ahhoz, hogy magas színvonalú kép készüljön az élővilág megsértése nélkül. Beszámolt arról is, hogy szakemberként csak hosszas engedélykérések után mászhat fel például létrával a szalakóták fészkéhez azért, hogy megtekintse a madarakat vagy épp gyűrűzze azokat, miközben a fotósok mindenféle engedély nélkül odamehetnek a fészekhez a nem természetvédelmi területeken.

Úgy véli, ez főként az amatőr fotósok miatt gond, hiszen ők komoly veszélyt jelentenek a szalakótára, melyből körülbelül 2 ezer pár él ma hazánkban, azonban ennek a számnak az elérése 10 évnél is hosszabb munkába telt.

Gera István megjegyezte, minden madár külön egyéniség, van olyan búbos banka, amelyik tolerálja a körülötte zajló mozgást és a fiókáit is megeteti, míg van olyan is, amelyik hosszan köröz, mire leszáll a fészkébe, megvárva, hogy a fotós arrébb menjen. A legnagyobb gond az, hogy sok fiatal fotós siker­orientált, az érdekli, hogy a fotóját be tudja küldeni versenyre, nem a természet érdekli valójában.

Széll Antal pedig arról beszélt, hogy a természetfilmek készítését is úgy kell végezni, hogy azzal ne változtassuk meg a madár élettevékenységét, hiszen az a látványon is visszatükröződik. Látszik majd a filmen, hogy a madár ideges volt, vagy akár annyira jó a közérzete, hogy el is alszik filmezés közben, mert nem jelent számára veszélyt az ember.

Az esti előadás a Fotóhét része volt, amelynek keretében két fotókiállítást, valamint több szakmai előadást tartottak a településen. Az ingyenes programsorozat meg­álmodója lapunk fotóriportere, Török János.

10 jó tanács fotózáshoz

Ha közel megyünk, akkor megriad, ha távol vagyunk, akkor meg alig látszik valami. Így felmerül a kérdés, hogy hol és hogyan kapjuk lencsevégre az állatot zavarás nélkül úgy, hogy a fénykép is jó legyen? 1. Hagyjunk nekik időt ahhoz, hogy megszokják a jelenlétünket. 2. Menjünk egyedül. 3. Minden szokatlan dolgot kerüljünk, így nem vonjuk magunkra a madár figyelmét. 4. A kilógó ruhadarab ne lebegjen a szélben. 5. Ne tűnjünk ragadozónak, vagyis ne bámuljunk közvetlen a madárra. 6. Lassan közelítsük meg, ne rohanjuk le. 7. Ne lóbáljuk a karjainkat, a kamera se himbálózzon a nyakunkban. 8. Eleinte csak 1-1 kattintás, majd apránként sorozat is készülhet. 9. Ismerjük meg a madár viselkedését. 10. Ne zavarjuk meg az életvitelét a fészeknél, inkább lesből, autóból, ablakból fotózzuk.