2 órája
Szeptember végén közel 4,2 millió ukrajnai rendelkezett védelmi státusszal az EU-ban – frissül
989. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Tűzoltók dolgoznak az orosz támadás után Harkivban
Forrás: Anadolu via AFP
Cikkünk frissül
Eurostat: szeptember végén közel 4,2 millió ukrajnai rendelkezett védelmi státusszal az EU-ban
Az előző hónapok adataihoz képest szeptember végén valamelyest több volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító, menedékes státusszal rendelkeztek az Európai Unió valamely tagországában, a vizsgált hónap végére a számuk megközelítette a 4,2 milliót – derült ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat pénteken közreadott jelentéséből.
A 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyermekeik pedig állami iskolába járhatnak – közölte a hivatal.
A jelentés szerint szeptember végén 4 197 365 menedékes státusszal rendelkező ukrajnai állampolgár élt az Európai Unió valamely tagországában, amíg számuk augusztus végén 4 163 655 volt.
Az átmeneti védelmet biztosító jogállást a legtöbb ukrajnai menekült számára ez idáig – a tagállamoktól beérkezett adatok szerint – Németország (1 129 335), Lengyelország (979 835) és Csehország (378 480) biztosította.
Az augusztus végi adatokhoz képest szeptemberben a kedvezményezettek száma a legnagyobb mértékben Németországban (7005; 0,6 százalék), Lengyelországban (4645; 0,5 százalék) és Spanyolországban (3170; 1,5 százalék) növekedett. Jelentősebb csökkenést pedig Franciaországban (570; 0,9 százalék) jegyeztek fel.
Az egyes uniós országok lakosságával összehasonlítva szeptember végén Csehországban (34,7), Litvániában (28,1) és Lengyelországban (26,8) volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesülők ezer főre jutó száma, míg uniós szinten az átlag ezer főre vetítve 9,3 volt. A kedvezményezettek 45 százalékát nők, 32,3 százalékát 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 22,7 százalékát pedig felnőtt férfiak tették ki.
A jelentés szerint Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 37 985 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára, a vizsgált hónap, szeptember folyamán pedig 733-at.
ET-főtitkár: a fő prioritás Ukrajna támogatása és az elszámoltathatóság
Az Európa Tanács fő prioritása a továbbiakban is Ukrajna támogatása és Oroszország háború miatti elszámoltatása - mondta el a közmédiának pénteken Alain Berset, az Európa Tanács főtitkára, aki megválasztása óta első alkalommal érkezett Budapestre.
„Egy olyan földrészen élünk, ahol 80 év után ismét kitört a háború, ami instabilitást teremt az egész kontinensen” – magyarázta Berset, aki szerint így nehéz pozitívan tekinteni a gazdasági és társadalmi fejlődés kilátásaira. „Ez világos támadás az értékeink ellen” – szögezte le a főtitkár. Mint fogalmazott, Európa erőteljes értékekre épül, mint a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok.
Ukrajna támogatása nemcsak Ukrajnáról és a stabilitásról szól, hanem arról is, hogy a saját értékeinket is megerősítjük
– vélekedett a politikus.
Az MTI kérdésére a főtitkár leszögezte, hogy nincs "egyetlen legjobb módja" annak, hogy egy-egy ország hogyan támogassa Ukrajnát.
Azt gondolom, hogy minden ország a maga lehetőségéhez mérten próbál támogatást nyújtani
– mondta, kiemelve, hogy az Európa Tanács számára ennek legfontosabb eleme az elszámoltathatóság.
Kitért arra is, hogy az ET 46 „büszke és egyenrangú” tagból áll, tisztelni kell a sokszínűségüket, de erősnek és egységesnek is kell lenni, amikor ezekről az értékekről van szó.
Nem szabad elfogadnunk, hogy olyan kontinensen kelljen élnünk, ahol az erő és az erőszak a törvény. Ez elfogadhatatlan
– szögezte le a főtitkár. „Világos szabályokra van szükség, amelyeket be kell tartani” – hangoztatta Alain Berset. A politikus kiemelte, hogy az Európa Tanács 2023-as reykjavíki csúcstalálkozóján döntött arról, hogy jegyzéket hoz létre az Ukrajna területén az Oroszországi Föderáció agressziója által okozott károkról és veszteségekről. Kiemelte, hogy az elszámoltatás következő lépése, hogy megalakuljon a kártérítési és jóvátételi igényeket elbírálni hivatott bizottság, és megteremtődjön mindennek a finanszírozási háttere.
A politikus emlékeztetett, hogy Oroszország elszámoltatása a háború kezdeti időszakára vonatkozóan jelenleg is zajlik, mert az ellenségeskedések 2014-es kezdete és a 2022 ősze közötti időszakban elkövetett jogsértéseket az Emberi Jogok Európai Bírósága vizsgálhatja és vizsgálja is.
Az Oroszországi Föderáció 2022 őszén lépett ki az Emberi Jogok Európai Egyezményéből, amely alapján a bíróság ítélkezik. "Erre az időszakra az elszámoltatás minden eszköze és eleme adott" - fogalmazott a svájci diplomata. Alain Berset elmondta, hogy a következő lépések a fontosak, jegyzékbe kell szedni a károkat és veszteségeket, fel kell állítani a jóvátételi bizottságot és meg kell teremteni a finanszírozást a jóvátétel megvalósításához.
A főtitkár az Európai Politikai Közösség (EPC) csúcstalálkozójára érkezett Magyarországra, s mint mondta minden „korábbinál fontosabb, hogy találkozzunk és eszmecserét folytassunk egymással, összehangoljuk, hogy mit szeretnénk elérni közösen a kontinensen”.
Mi az európai kontinenst védelmezzük és képviseljük, az európai családot védelmezzük és képviseljük
– magyarázta a svájci politikus.
Európa nyomás alatt áll, és fontos, hogy együtt erősek legyünk, és ezért nagyon fontos, hogy az Európa Tanács is jelen volt ezen a csúcstalálkozón - fejtette ki.
Az MTI kérdésére a politikus elmondta, hogy szerinte az EPC informális megbeszéléseket tesz lehetővé, és a csúcstalálkozó legfontosabb eredménye, hogy az országok vezetői találkozhatnak és kötöttségek nélkül, szabadon beszélhetnek egymással.
Nagyszerű volt tegnap látni, hogy milyen erő van abban, hogy mind egy családhoz tartozunk, és erőteljes vitákat folytathatunk érdekfeszítő dolgokról
– mondta a főtitkár az EPC budapesti csúcstalálkozójáról. Mint mondta: volt szó a kontinens helyzetéről, Donald Trump elnökké választásáról az Egyesült Államokban és arról, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió és a háború után elő kell készíteni a következő lépéseket, mert Európának békére van szüksége.
A főtitkár a demokrácia „revitalizálását” is célul tűzte ki, és elmondta, hogy reméli, hogy ebben az ET jelentős szerepet tud játszani.
„A demokrácia értékeink magja. Demokrácia nélkül nincs jogállamiság és nincsenek emberi jogok. A demokrácia a mi közös politikai DNS-ünk itt, az európai kontinensen” – fogalmazott a svájci politikus, aki szerint ezért nagyon oda kell figyelni az ezzel kapcsolatos fejleményekre, a társadalmi megosztottságra, és összetett vitákat kell lefolytatni.
„Egy demokráciában mindenekelőtt képesnek kell lennünk, hogy megbeszéljük a nézeteltéréseket, éles vitákat folytassunk, de a végén el kell fogadnunk az eredményeket” – fejtette ki Alain Berset.
Egy ember életét vesztette és csaknem negyvenen megsebesültek Ukrajnában az éjszakai légitámadások következtében
Odesszában egy ember életét vesztette, kilencen megsebesültek, Harkivban pedig 25-en sérültek meg az épületeket érő bombatalálat következtében. Kijev megyében négyen sérültek meg, és több helyen tűz ütött ki a rakétákkal, drónokkal és irányított légibombákkal végrehajtott orosz légicsapások során – közölte az ukrán légierő. A közlemény szerint az orosz hadsereg öt rakétával, 92 drónnal és több irányított légibombával mért csapást Ukrajna milliós nagyvárosaira: Kijevre, Harkivra és Odesszára. A légvédelem a célpontok zömét lelőtte, a lezuhanó roncsok azonban komoly károkat okoztak.
Az Odesszát és környékét ért tömeges dróntámadás következtében egy ember életét vesztette, kilencen pedig megsebesültek – közölte hivatalos Telegram-csatornáján Oleh Kiper, az Odessza megyei katonai közigazgatás vezetője. Egy iskola homlokzata megrongálódott, két családi ház és több gépkocsi kigyulladt.
Harkivra 500 kilogrammos irányított légibombákkal mért csapást az orosz légierő. Az egyik egy többszintes lakóépületbe csapódott – jelentette az Unian hírügynökség Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzóra hivatkozva. A közlemény szerint 25-en megsérültek, közülük öt személyt kellett kórházba szállítani, 30 lakót pedig evakuáltak az épületből. Közeli lakóépületek, 5 autó és a metróállomás kijáratai is megrongálódtak. Egy másik bomba a városközpontban, nyílt területen csapódott be. Oleh Szinyehubov bejelentette hogy legalább 6 többszintes épületben, üzletekben, kereskedelmi pavilonokban, autókban és egy metróállomás épületében keletkeztek károk.
A Kijevet és környékét ért támadás következtében négy ember megsérült, házak és autók rongálódtak meg, valamint számos helyen tűz ütött ki. Ruszlan Kravcsenko, a Kijevi megyei katonai közigazgatás vezetője szerint az oroszok rakétákkal támadták a régiót, a lelőtt ellenséges célpontok lezuhanó törmelékei több embert megsebesítettek.
Az ukrán légvédelem négy rakéta és 62 drón lelövéséről számolt be, a jelentés szerint további 26 célpont eltűnt a radarokról.
Időközben kilencre nőtt a tegnap Zaporizzsját ért légicsapás-sorozat halálos áldozatainak száma, az egyikük egyéves kisgyerek – közölte Ivan Fedorov megyei kormányzó. Jelenleg 42 sebesültről tudni. November 8-án a városban gyásznapot hirdettek az áldozatok emlékére.
Tízezren érkeztek Ukrajnából csütörtökön
Az ukrán-magyar határszakaszon 4808-an léptek be Magyarországra csütörtökön, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5192-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 23 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ez 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért - áll a közleményben.
A csütörtöki eseményekről itt olvashat:
Ukrán válság
- Putyin gratulált Trumpnak az elnökválasztási győzelméhez
- Először találhattak el ukrán drónok orosz hajókat a Kaszpi-tengeren
- Új európai Ukrajna-stratégiát sürget az amerikai választások után Orbán Viktor
- Az oroszok szerint húszezer katonával készült elfoglalni a kurszki atomerőművet az ukrán hadsereg
- Putyin az ukránok által megszállt kurszki területek visszafoglalását ígérte
