Zelenszkij és a NATO-főtitkár megvitatta Észak-Korea háborús részvételét

NATO: észak-koreai katonák küldése az ukrajnai háborúba az agresszió veszélyes kiterjesztését jelenti

Amellett, hogy Észak-Korea már eddig is jelentős mértékben, több millió lőszer és ballisztikus rakéta szállítása révén támogatta Oroszország háborús erőfeszítéseit, katonák ezreinek telepítése Phenjan részéről veszélyes kiterjesztését jelenti az Ukrajna elleni illegális orosz agressziónak – közölte a NATO döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács pénteken.

A brüsszeli nyilatkozat szerint – amelyhez Ausztrália, Japán, Új-Zéland, Dél-Korea és Ukrajna is csatlakozott – a szövetségesek kijelentették: a NATO határozottan elítéli az orosz és az észak-koreai vezetők döntéseit, amelyeknek célja, hogy további veszélyt okozva kiterjesszék Oroszország Ukrajna ellen indított provokálatlan agressziós háborúját.

– fogalmaztak.

A Moszkva és Phenjan közötti katonai együttműködés fokozása az ENSZ Biztonsági Tanácsa több határozatának megsértését jelenti – jelentették ki, majd úgy fogalmaztak:

Elfogadhatatlannak nevezték, hogy Oroszország korábbi nyilatkozata szerint Phenjan atomfegyver-mentesítésének kérdése „lekerült az asztalról”. Ez aláássa a globális non-proliferációs rendszert, ellentmond a Biztonsági Tanács vonatkozó határozatainak, és tovább fokozza a regionális feszültségeket – húzták alá.

– fogalmaztak.

Közölték: a NATO továbbra is együttműködik partnereivel, különösen az indo–csendes-óceáni térség országaival, hogy előmozdítsa a békét és a stabilitást, valamint, hogy megakadályozza Oroszország és háborús erőfeszítéseit elősegítők azon szándékát, hogy aláássák a regionális és globális stabilitást.

Leszögezték: továbbra is határozottan támogatják Ukrajnát egészen a győzelemig. Ennek érdekében a szövetségesek és partnerek fokozzák a politikai, a katonai, a pénzügyi, a gazdasági és a humanitárius segítségnyújtást, és elismerik Ukrajna önvédelemhez való eredendő jogát. A szövetségesek támogatják Ukrajnát az orosz agresszió legyőzésére képes haderő felépítésében is, összhangban a hosszú távú biztonsági segítségnyújtás ígéretével – tették hozzá.

Fehéroroszországban találkozott az ukrán és az orosz emberi jogi biztos

Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa Fehéroroszországban találkozott Tatyjana Moszkalkova orosz biztossal, a megbeszélés eredményeként a felek listát cseréltek a hadifogolyokról, akiket meg is látogattak. Erről az ukrán ombudsman számolt be pénteken közösségi oldalain.

Az ombudsman jelentése szerint a találkozó a fehérorosz fél közreműködésével Fehéroroszország területén, a Nemzetközi Vöröskereszt (ICRC) részvételével zajlott. A tárgyalások eredményei közül kiemelte, hogy mindkét oldal felkereshetett a másik területén fogva tartott hadifoglyokat, továbbá az ukrán fél hozzátartozók által írt leveleket adott át az oroszoknak, hogy juttassák el a náluk fogságban lévő ukrán katonáknak.

– fűzte hozzá Lubinec.

Margus Tsahkna észt külügyminiszter az X potrálon arról adott hírt pénteken, hogy előző nap egy orosz csapásmérő drón eltalálta annak a kijevi többszintes lakóháznak a tetejét, amelyben Annely Kolk ukrajnai észt nagykövet lakik. Mint írta, szerencsére a diplomata nem sérült meg.

– fűzte hozzá a miniszter.

Az orosz védelmi minisztérium 38 csoportos csapásról számolt be

Harmincnyolc csoportos csapást hajtott végre precíziós fegyverekkel és csapásmérő drónokkal az orosz hadsereg ukrán katonai célpontokra a november 2–8. közötti időszakban – közölte pénteken a moszkvai védelmi minisztérium.

Szergej Lebegyev, az oroszpárti „mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora” azt mondta a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy Odesszában a múlt éjjel a vasút közelében lévő lőszerraktárakat és feltehetően külföldi „zsoldosok” egyik tartózkodási helyét bombázták szét. Állítása szerint a helyszínre mentőautók mellett Romániából átküldött helikopterek is érkeztek. A raktárakban a detonációk sorozata két órán át folytatódott.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt héten megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel egy MiG–29-es repülőgépet, 18 harckocsit, 112 páncélozott harcjárművet, nyolc amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, HIMARS sorozatvetők 11 rakétáját, 11 francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 290 repülőgép típusú drónt.

Kurszk irányában az orosz hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán visszavert 11 ellentámadást, valamint egy kísérletet is a határon való áttörésre, az ukrán fél pedig egyebek mellett több mint 300 katonát, négy harckocsit, hat gyalogsági harcjárművet és hat egyéb páncélozott járművet veszített. Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betört ukrán erők több mint 30 500 embert, 189 harckocsit, 121 gyalogsági harcjárművet, 107 páncélozott személyszállító járművet, 1094 páncélozott harcjárművet, 829 gépkocsit, 262 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek, köztük 11 amerikai gyártmányú HIMARS és hat MRLS-típusút.

Az orosz déli katonai körzet bírósága pénteken tömeggyilkosság címén életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt két orosz katonát, aki tavaly októberben kilenc civilt gyilkolt meg a donyecki régióban lévő Volnovahában. A hadseregbe az orosz Távol-Keletről leszerződött 28 éves Sztanyiszlav Rau és a 21 éves Anton Szopov a helyi Kapkanyec család tagjaival végzett a saját házukban, hangtompítós fegyverrel. Az áldozatok között volt egy négy- és egy kilencéves gyerek is.

A nagy visszhangot keltett ügyet zárt ajtók mögött tárgyalták Rosztov-na-Donu városban. A Kommerszant című lap online változatában azt írta, hogy az első hírek szerint a katonák vodkát kerestek. A két elítélt nem ismerte el bűnösségét, és fellebbezni szándékozik.

Az ukrán elnök megvitatta a NATO-főtitkárral az észak-koreai hadsereg részvételét a háborúban

A budapesti informális EU-csúcs keretébenVolodimir Zelenszkij ukrán elnök Mark Rutte NATO-főtitkárral folytatott megbeszélést, amelyen külön figyelmet szenteltek az észak-koreai hadsereg részvételének az Ukrajna elleni orosz agresszióban. Erről az ukrán államfő írt az X-portálon.

Zelenszkij közölte, hogy a Ruttéval folytatott megbeszélésen tájékoztatta partnerét a harctéren kialakult helyzetről, különös tekintettel az észak-koreai hadsereg részvételére az Ukrajna elleni orosz agresszióban.

– hangsúlyozta. Az ukrán elnök megjegyezte, hogy szó esett a washingtoni NATO-csúcs döntéseinek végrehajtásáról is, különös tekintettel az ukrajnai légvédelem megerősítésére, továbbá az ukrán lövedékek, drónok és nagy hatótávolságú fegyverek gyártásába történő beruházásokra.

– mutatott rá Zelenszkij.

Az ukrán katonai hírszerzésnél közölték az Ukrajinszka Pravda hírportállal, hogy egységeik hajtották végre az oroszországi Szaratov városában található Rosznyefty vállalat olajfinomítója elleni dróntámadást péntekre virradó éjjel.

Az ukrán védelmi minisztérium arról tájékoztatott, hogy Ukrajna az év végéig tesztelésre kap légvédelmi rakétákat az észt Frankenburg Technology védelmi vállalattól. A közlés szerint erről Kijevben állapodott meg Anatolij Klocsko védelmiminiszter-helyettes és a Frankenburg Technology vezetése. Az Ukrajnának tesztelésre átadott rakétákat elsősorban drónok elleni küzdelemre tervezték, és akár 2 kilométeres magasságban is képesek lelőni a célokat. Kusti Salm, a Frankenburg Technology vezérigazgatója hangsúlyozta: a vállalat érdeke, hogy ezt a háborút Ukrajna nyerje meg.

Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy az orosz hadsereg ismét ágyúzta Herszon városát, és a támadásban életét vesztette egy 74 éves férfi.

A hadifoglyokkal való bánásmódért felelős koordinációs központ beszámolt arról, hogy Ukrajnába hazaszállították újabb 563 elesett ukrán katona holttestét. A közleményben arra nem tértek ki, hogy cserébe mit adtak az orosz oldalnak.

Az EU meghosszabbította az ukrán katonák számára indított képzési missziót

– közölte az uniós tanács pénteken.

Az uniós tagországok védelmi miniszterei 2022 októbere közepén határoztak a misszió létrehozásáról, amely az ukrán fegyveres erők állományának egyéni, kollektív és speciális képzését nyújtja több uniós tagállam területén. A misszió kezdeti időtartama két évre szólt.

A brüsszeli közlemény kiemeli: az EUMAM Ukrajna továbbra is az Ukrajnának nyújtott uniós katonai támogatás kulcsfontosságú eszköze, amelynek fő célja, hogy hozzájáruljon az ukrán fegyveres erők katonai kapacitásának növeléséhez. A misszió együtt fog működni a NATO-val, különösen a NATO által Ukrajna biztonságához és katonák kiképzéséhez nyújtott programjával (NSATU), egyebek mellett átlátható és kölcsönös információcsere által - tették hozzá.

Tájékoztattak továbbá, hogy az EUMAM Ukrajna eddig mintegy 63 ezer katonát képzett ki, ami tíz dandárnak felel meg. 

Eurostat: szeptember végén csaknem 4,2 millió ukrajnainak volt védelmi státusza az EU-ban

Az előző hónapok adataihoz képest szeptember végén valamelyest több volt azon ukrajnaiak száma, akiknek ideiglenes védelmet biztosító, menedékes státuszuk volt az Európai Unió valamely tagországában, a vizsgált hónap végére a számuk megközelítette a 4,2 milliót – derült ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat pénteken közreadott jelentéséből.

A jelentés szerint szeptember végén 4 197 365 menedékes státuszú ukrajnai állampolgár élt az Európai Unió valamely tagországában, számuk augusztus végén 4 163 655 volt.

Az átmeneti védelmet biztosító jogállást a legtöbb ukrajnai menekült számára ez idáig – a tagállamoktól beérkezett adatok szerint – Németország (1 129 335), Lengyelország (979 835) és Csehország (378 480) biztosította.

Az egyes uniós országok lakosságával összehasonlítva szeptember végén Csehországban (34,7), Litvániában (28,1) és Lengyelországban (26,8) volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesülők ezer főre jutó száma, míg uniós szinten az átlag ezer főre vetítve 9,3 volt. A kedvezményezettek 45 százalékát nők, 32,3 százalékát 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 22,7 százalékát pedig felnőtt férfiak tették ki.

ET-főtitkár: a fő prioritás Ukrajna támogatása és az elszámoltathatóság

Az Európa Tanács fő prioritása a továbbiakban is Ukrajna támogatása és Oroszország háború miatti elszámoltatása – mondta el a közmédiának pénteken Alain Berset, az Európa Tanács főtitkára, aki megválasztása óta első alkalommal érkezett Budapestre.

„Egy olyan földrészen élünk, ahol 80 év után ismét kitört a háború, ami instabilitást teremt az egész kontinensen” – magyarázta Berset, aki szerint így nehéz pozitívan tekinteni a gazdasági és társadalmi fejlődés kilátásaira. „Ez világos támadás az értékeink ellen” – szögezte le a főtitkár. Mint fogalmazott, Európa erőteljes értékekre épül, mint a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok.

– vélekedett a politikus.

Az MTI kérdésére a főtitkár leszögezte, hogy nincs „egyetlen legjobb módja” annak, hogy egy-egy ország hogyan támogassa Ukrajnát.

– mondta, kiemelve, hogy az Európa Tanács számára ennek legfontosabb eleme az elszámoltathatóság.

Kitért arra is, hogy az ET 46 „büszke és egyenrangú” tagból áll, tisztelni kell a sokszínűségüket, de erősnek és egységesnek is kell lenni, amikor ezekről az értékekről van szó.

– szögezte le a főtitkár. „Világos szabályokra van szükség, amelyeket be kell tartani” – hangoztatta Alain Berset. A politikus kiemelte, hogy az Európa Tanács 2023-as reykjavíki csúcstalálkozóján döntött arról, hogy jegyzéket hoz létre az Ukrajna területén az Oroszországi Föderáció agressziója által okozott károkról és veszteségekről. Kiemelte, hogy az elszámoltatás következő lépése, hogy megalakuljon a kártérítési és jóvátételi igényeket elbírálni hivatott bizottság, és megteremtődjön mindennek a finanszírozási háttere.

Az Oroszországi Föderáció 2022 őszén lépett ki az Emberi Jogok Európai Egyezményéből, amely alapján a bíróság ítélkezik. „Erre az időszakra az elszámoltatás minden eszköze és eleme adott” – fogalmazott a svájci diplomata. Alain Berset elmondta, hogy a következő lépések a fontosak, jegyzékbe kell szedni a károkat és veszteségeket, fel kell állítani a jóvátételi bizottságot és meg kell teremteni a finanszírozást a jóvátétel megvalósításához.

A főtitkár az Európai Politikai Közösség (EPC) csúcstalálkozójára érkezett Magyarországra, s mint mondta, minden „korábbinál fontosabb, hogy találkozzunk és eszmecserét folytassunk egymással, összehangoljuk, hogy mit szeretnénk elérni közösen a kontinensen”.

– magyarázta a svájci politikus.

Európa nyomás alatt áll, és fontos, hogy együtt erősek legyünk, és ezért nagyon fontos, hogy az Európa Tanács is jelen volt ezen a csúcstalálkozón – fejtette ki.

Az MTI kérdésére a politikus elmondta, hogy szerinte az EPC informális megbeszéléseket tesz lehetővé, és a csúcstalálkozó legfontosabb eredménye, hogy az országok vezetői találkozhatnak és kötöttségek nélkül, szabadon beszélhetnek egymással.

– mondta a főtitkár az EPC budapesti csúcstalálkozójáról. Mint mondta: volt szó a kontinens helyzetéről, Donald Trump elnökké választásáról az Egyesült Államokban és arról, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió és a háború után elő kell készíteni a következő lépéseket, mert Európának békére van szüksége.

A főtitkár a demokrácia „revitalizálását” is célul tűzte ki, és elmondta, hogy reméli, hogy ebben az ET jelentős szerepet tud játszani.

„A demokrácia értékeink magja. Demokrácia nélkül nincs jogállamiság és nincsenek emberi jogok. A demokrácia a mi közös politikai DNS-ünk itt, az európai kontinensen” – fogalmazott a svájci politikus, aki szerint ezért nagyon oda kell figyelni az ezzel kapcsolatos fejleményekre, a társadalmi megosztottságra, és összetett vitákat kell lefolytatni.

„Egy demokráciában mindenekelőtt képesnek kell lennünk, hogy megbeszéljük a nézeteltéréseket, éles vitákat folytassunk, de a végén el kell fogadnunk az eredményeket” – fejtette ki Alain Berset.

Egy ember életét vesztette és csaknem negyvenen megsebesültek Ukrajnában az éjszakai légitámadások következtében

Odesszában egy ember életét vesztette, kilencen megsebesültek, Harkivban pedig 25-en sérültek meg az épületeket érő bombatalálat következtében. Kijev megyében négyen sérültek meg, és több helyen tűz ütött ki a rakétákkal, drónokkal és irányított légibombákkal végrehajtott orosz légicsapások során – közölte az ukrán légierő. A közlemény szerint az orosz hadsereg öt rakétával, 92 drónnal és több irányított légibombával mért csapást Ukrajna milliós nagyvárosaira: Kijevre, Harkivra és Odesszára. A légvédelem a célpontok zömét lelőtte, a lezuhanó roncsok azonban komoly károkat okoztak.

Harkivra 500 kilogrammos irányított légibombákkal mért csapást az orosz légierő. Az egyik egy többszintes lakóépületbe csapódott – jelentette az Unian hírügynökség Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzóra hivatkozva. A közlemény szerint 25-en megsérültek, közülük öt személyt kellett kórházba szállítani, 30 lakót pedig evakuáltak az épületből. Közeli lakóépületek, 5 autó és a metróállomás kijáratai is megrongálódtak. Egy másik bomba a városközpontban, nyílt területen csapódott be. Oleh Szinyehubov bejelentette hogy legalább 6 többszintes épületben, üzletekben, kereskedelmi pavilonokban, autókban és egy metróállomás épületében keletkeztek károk.

Az ukrán légvédelem négy rakéta és 62 drón lelövéséről számolt be, a jelentés szerint további 26 célpont eltűnt a radarokról.

Tízezren érkeztek Ukrajnából csütörtökön

Az ukrán-magyar határszakaszon 4808-an léptek be Magyarországra csütörtökön, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5192-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 23 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ez 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért - áll a közleményben.

A csütörtöki eseményekről itt olvashat: