2024.03.21. 18:15
Juronics Tamás volt a díszvendég
A Kossuth-díjas alkotó azt is elmondta, hogy eddig körülbelül nyolcvan balett-koreográfiát alkotott, továbbá kéttucatnyi musicalt és operát állított színpadra rendezőként. Fotó: Karnok Csaba
Táncról, művészetről, színházról és kulisszatitkokról mesélt Juronics Tamás csütörtökön az újszegedi Bálint Sándor Művelődési Házban. Jáger Richárd intézményvezető a közelgő színházi világnap alkalmából hívta beszélgetésre a Kossuth-díjas táncművész-rendező-koreográfust, a Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetőjét. A programot telt házas érdeklődés övezte.
Juronics Tamás megosztotta népes közönségével táncművészi hitvallását.
Hitem van abban, hogy igenis lehet szavak nélkül olyan üzeneteket, történeteket, meséket átadni, amelyek fontos hatással tudnak lenni a nézők életére. Ha jól csinálják és felelősen, akkor a néző valóban mintákat kaphat adott élethelyzetek megoldására
– mondta.
Arról is mesélt, hogy hogyan változott a művészetről alkotott képe az elmúlt évtizedek alatt. Úgy fogalmazott, hogy az elmúlt 8-10 év egy sokkal érettebb időszakot mutat pályájában. Első alkotói korszakában főképp az egyén és a társadalom viszonya foglalkoztatta, majd egy erős szerelmi korszak következett, egy ideje pedig már összetettebb témakörök érdeklik. Jelenleg éppen egy mélylélektani előadásra, a Fekete hattyú című balett-thrillerre készülnek a Szegedi Kortárs Balettel.
Az érdeklődő közönségnek azt is felfejtette a művészeti vezető, hogy mi a legfőbb különbség a klasszikus és a kortárs balett között. Úgy fogalmazott, hogy a klasszikus balett csodálatos és gyönyörű, de nagyon kötött rendszer. Van benne valami muzeális, hiszen például Csajkovszkij Hattyúk tava balettjét 140 éve ugyanúgy játsszák, így annak a kornak az igazságát láthatja a közönség. A kortárs balett műfaja azonban éppen a szabadságról szól, kifejező eszköztára jóval szélesebb akar lenni a klasszikus baletténál.
