2023.12.31. 16:40

Idén felettébb sokáig szidhatnák a legények a Cucorkát

Címkék#Cucorka #farsangi időszak #házszentelés

Az új év első napja után vízkereszttel folytatódik majd a hétvégén a januári jeles napok sora. Az otthonok megóvására, a betegek gyógyítására és kenyérsütéshez is haszálták hajdanán a néphagyományban az aznap szentelt vizet. A farsangi időszak első báljaiban a Cucorka ijesztgette a leányokat.

Koós Kata

A muzeológus elmondta, idén különösen rövid lesz a farsangi időszak.

Körülbelül száz évvel ezelőtt vízkeresztkor még javában élt Szegeden a háromkirályjárás hagyománya – mondta el lapunknak Kulik Melinda muzeológus.

Három fiú összeállt, és házról-háza jártak. Köszöntőket mondtak, cserébe adományokat kaptak. Mindegyik fiú csákót viselt, egyikük pedig egy hatágú csillagot tartott a kezében, amely mögé egy szitában gyertyát rejtettek, az világította meg a csillagot

– részletezte. Így emlékeztek meg a napkeleti bölcsekről, akiket a betlehemi csillag elvezetett Jézus jászolához. A három királyokat az útonlévők és a vendégfogadósok védőszentjeiként tisztelték.

A nagy árvíz előtt a mai Hajnóczy utca Háromkorona utca volt, a Klauzál téren pedig Három korona elnevezésű vendéglő működött

–mesélte az alsóvárosi Napsugaras Tájház munkatársa.

Vízkeresztkor ma is szokás a vízszentelés a templomokban, a házszentelés pedig az otthonokban.

A szentelt vizet hazavitték, és mágikus erőt tulajdonítottak neki. A tisztaszobában a szenteltvíztartóba öntötték, és szokás volt, hogy a háziasszony minden nap a szoba négy sarkába hintett belőle, hogy védje a házat és az abban élőket. Gyógyításra is használták, a betegekkel itatták, szenteltvizes borogatást alkalmaztak, kenyérbe rakták. A kiszomboriak a kútba is öntöttek, hogy az állataikat védjék

– mondta el a muzeológus.

A házszentelést Szeged környékén koledának hívták. A pap házról házra járt, amelyekben a tiszta szoba asztalára égő gyertyát, feszületet, néhol gabonát is kihelyeztek. A háziak adományait rendszerint egy ministráns gyűjtötte garabolyba.

Vízkereszttel elkezdődött a farsangi időszak, amely egészen hamvazószerdáig tart. Az első bálok elmaradhatatlan figurája volt a Cucorka, egy hosszú nyakú, kontyos hajú, kis fejű rémalak, akitől a lányok megijedtek. A legények ezért jól összeszidták, mire a Cucorka elmondta, hogy csak azért érkezett, hogy meghozza a farsagot. Erre a bálozó fiatalok vagy megenyhültek, vagy tovább szidták, ha rövid ideig tartott a mulatozás időszaka. Mint például idén, amikor mindössze hat hét lesz.

Január 17-én, Remete Szent Antal napján kenyeret sütni, sőt lisztbe nyúlni is tilos volt. Úgy tartották ugyanis, hogy aki aznap liszttel érintkezik, az elkapja a Szent Antal tüze elnevezésű, magas lázzal járó betegséget.

Piroska napján a lányok piros kendőt viseltek a nyakukban, hogy mihamarabb férjhez menjenek.

Ágnes napján a várandós nőknek sós vízben kellett fürödniük, mert úgy hitték, hogy akkor a gyermekük biztosan egészséges lesz.

Vince napján az enyhe idő áldás volt, ugyanis a jósat szerint: „ha megcsordul Vince, tele lesz a pince”. Azaz, ha derült aznap az idő, megcsordul az eresz, akkor jó bortermés várható. Pál napjához szintén időjárásjóslat kapcsolódott. Úgy tartották, hogy ha aznap napsütéses az idő, akkor szintén jó lesz a termés.

Még azt is hitték, hogy ha Pál napján derült az idő, akkor még ugyannyi napig lesz tél, ahány nap addig eltelt az évből, tehát még 25 napon át. Ezen a napon továbbá meg szokták piszkálni a ludak fenekét, hogy minél több tojást tojjanak

– mondta Kulik Melinda.