Zsidó emlékek Szeged arculatában – Galéria

1739-ben egy térkép Rácvárosnak jelzi a Palánkot. Az egykori városrészben a zsidók a Hajnóczy, Attila, Gutenberg János utca táján telepedtek le – írta Péter László a Szeged utcaneveiben, a Palánkkal foglalkozó szócikkben. A mai Gutenberg, Hajnóczy, Gogol, Jósika utcát magába foglaló területét szokás egykori zsidónegyedként emlegetni: itt találjuk a régi és az új zsinagógát. A századfordulóra ötezer fő fölé nőtt a zsidó lakosság száma, tehetős vállalkozók, kiemelten a Pick család adományainak köszönhető, hogy felépült a világ negyedik legnagyobb zsinagógája. Tervezőjén, Baumhorn Lipóton és az üvegablakok megálmodóján, Róth Manón kívül Lechner Ödön, a városháza tervezője is a zsidó felekezethez tartozott, Róth Manónak állít emléket Szeged első tűzfalfestménye a Hajnóczy utcában, amiről a Délmagyarország is beszámolt. A festmény a Rediscover projekt keretében készült el, amely idén májusban zárult, és nyolc város zsidó örökségét igyekezett újra felszínre hozni, megmutatni.

Nem volt kijelölt negyed

A mai palotás Szeged képéhez számos tehetős zsidó család a városképet meghatározó szecessziós házak építtetőjeként is hozzájárult.

Az építészeti emlékek, amelyek meghatározzák a város arculatát, nem is csak a fent említett területhez kötődnek.

Mi az, ami megmaradt az utókorra az egykori zsidó negyed területén, és mit tekinthetünk még a város zsidó örökségének építészet terén?

– tettük fel a kérdést Tóth István történésznek. A szegedi Móra Ferenc Múzeum helytörténeti és irodalomtörténeti osztályának vezetője elöljáróban tisztázta: Szeged területén csak 1944-ben volt kijelölve, hová költözhetnek a zsidó felekezetű emberek, de ezt meg gettónak hívták. Amikor zsidó negyedről beszélünk, érdemes ezt tekintetbe venni: nem kényszer szülte letelepedésről volt szó. Az építészeti emlékek, amik meghatározzák a város arculatát, nem is csak a fent említett területhez kötődnek.

– A zsidók szerves részét képezték a városi honatyák testületének is, vagyonukhoz és tisztségükhöz mérten kellő létszámmal. Küzdöttek és dolgoztak Szegedért, magyarnak vallották magukat, és sokat jelentett nekik a magyarságtudat, ugyanúgy, ahogy például a sváb evangélikusok vagy a katolikus németek. A helyi zsidóság történetét nem lehet elválasztani a városétól – hangsúlyozta a szakértő: olyan épületeket sem csak a leírt utcákban találunk, amelyek hozzájuk kötődnek valamilyen módon. 1927-ben már 8000 körüli volt a zsidó lakosság létszáma.

Hozzájuk kapcsolható a textilipar, a mezőgazdaságra épülő élelmiszeripar kialakításának jó része, az Anna kút fúrása. A kút nevét is a zsidó származású Patzauer Dezső 1926-ban született lányáról kapta.

Mecénások a palotás Szegeden

A régi és az Új zsinagóga mellett az idézőjeles zsidó negyed területén belül ma is láthatjuk a zsidó hitközség épületét, amit az új zsinagógához hasonlóan Baumhorn Lipót tervezett. Az egykori Margit, ma Gutenberg utcában áll még Pick Márk egykori háza, ahol az udvaron a szalámigyártás kezdetben zajlott, ma thai étterem üzemel az aljában. A mai Kálvária sugárút 8–10. épületében hozták viszont létre a zsidó szükségkórházat az első világháború alatt – az épületet szintén nem bontották le. Megvan még a zsidó elemi iskolának épített klinkertéglás ház is. A Szegedi Zsidó Hitközség oldalán azt is felsorolják, mely zsidó családok járultak hozzá főként az árvíz utáni „palotás Szeged” kialakításához. Cinner Emánuel, Déry Károly, Deutsch Ábrahám, Goldschmidt György, Holtzer Jakab, Kirschner Izsák, Kohn Henrik, Jiraszek Nándor, Krausz Lipót, Lőwinger Salamon, Pick Mór, Pollak Sándor, Politzer Sándor, Schäffer Zsigmond házait említi az írás – mecénásként is érdemes megemlékezni a hitközség sok tagjáról. Déry Károly például, akinek Széchenyi téri házában ma bank működik, vaskereskedő volt, és művészek fontos támogatója.

Hajós Alfréd, Baumgarten Sándor

Kiss Dávid háza sem a zsinagóga körüli utcákban állt, hanem a Széchenyi téren. A Kiss Dávid-házként ismert földszintes, Dávid-csillagos Nádor utcai épületet raktárnak használta. A Dugonics téri Vajda-­ház egykor Weisz Sámuel gazdag zsidó borkereskedőnek volt az otthona. Baumhorn Lipót pedig más épületeket is tervezett a városban, mint a Fekete Sas utca 28. alatti új Wagner-ház, a Dugonics tér sarkán álló Forbát- vagy Müller-ház, vagy az egykori takarékbank Széchenyi téri épülete. Kevesen tudják, hogy a Hősök kapuját megálmodó neves építész, Pogány Móric, valamint a szegedi városháza és a Roosevelt tér 5. alatti Milkó-palota tervezője, Lechner Ödön is zsidó származású volt. Hajós Alfréd, a zsidó úszóolimpikon-építész nevéhez fűződik a Szegedi Gyógypedagógiai Intézet. Baumgarten Sándor a század első évtizedének egyik legtermékenyebb szecessziós építésze volt, Szegeden az akkori Fölsőbb Leányiskola, ma Tömörkény Gimnázium épülete az övé.

Mobilapplikáción az örökség

A fentebb említett Rediscover projektnek köszönhetően sok további érdekes részletet, kevéssé ismert információt megtudhatnak a szegediek és a turisták a város zsidó örökségéről. Megírtuk: nyolc ország kilenc önkormányzata és 18 intézménye vett részt abban a programban, amely a Duna-régió rejtett zsidó örökségének újrafelfedezését tűzte ki célul. A projekt keretében személyes történeteket dolgoztak fel, készült mobilapplikáció, kézikönyv és turisztikai szolgáltatásokat is létrehoztak.

Déry Károly például, akinek Széchenyi téri házában ma bank működik, vaskereskedő volt, és művészek fontos támogatója.

Az 565 millió forintból megvalósuló Rediscover program vezető partnere a szegedi önkormányzat volt, mellette Banja Luka, Galati, Temesvár, Kotor, Muraszombat, Eszék, Regensburg és Szabadka vett részt a programban.

– A Szeged Zsidó öröksége mobilapplikációban nemcsak a jeles épületeket, hanem az azok mögött meghúzódó személyes történeteket is felfedtük – emelte ki Szentgyörgyi Anna projektmenedzser: érdemes letölteni és kipróbálni. Megtudtuk továbbá, hogy szegedi zsidósághoz mint építtetőhöz/építészhez/kivitelezőhöz kapcsolódó épületeket kulturális térkép is bemutatja, ami nyomtatva A3 méretben elérhető a szegedi Tourinform irodában, valamint az Új zsinagógá- ban.

Három zsinagóga

A Szegedi Zsidó Hitközség honlapja közölte az adatot: a közösség első zsinagógáját 1800–1803 között építette meg, ennek helyén áll az 1900–1903 között épült Új zsinagóga. A gyarapodó létszám miatt 1840–43 között egy 400 férfi és 260 nő számára megfelelő újklasszicista stílusú építményt emeltek a korábbi telek egy másik pontján, ezt ismerjük ma Régi zsinagógaként: Lipowszky Henrik és József tervezte, 1843. május 19-én avatták. 1850-től ebben a zsinagógában látta el rabbinikus feladatait Lőw Lipót (1811–1875) főrabbi, a szabadságharc korábbi tábori lelkésze.