2021.06.03. 15:30
A Kecskéstelep születéséről és alapítójának életéről nyílt jubileumi tárlat – Galéria
Kecskés Istvánt a rokkantak megmentőjeként tartja számon a nevét őrző szegedi városrész helytörténeti emlékezete. Az első világháborús százados születésének 140. évfordulója apropóján a Kecskéstelep megalakulásának történetéről és alapítójáról rendezett kiállítást a művelődési ház.
A kiállítás anyagát Markos Gyöngyi néprajzkutató állította össze, a kivitelezésben segítségére volt Sidló Kitti (balra), a művelődési ház munkatársa. Fotó: Frank Yvette
Fotó: Frank Yvette
A Kecskéstelepi Művelődési Házban megtekinthető, gazdag képi anyaggal illusztrált, 140 éve született Kecskés István című tárlatot az intézmény közösségi oldalán is megtekinthetik az érdeklődők.
– Hét éve költöztünk a Kecskéstelepre, és magam sem tudtam, hogy hogyan kapta a nevét a városrész. Az elmúlt években rengeteg fiatal család költözött ide. A kiállítás egyik fő célja, hogy ők is megismerhessék a telep történetét. Hogy a városrész nem azért kapta a nevét, mert itt valaha kecskék legeltek, hanem alapítója után, akire ma is büszkék lehetünk. Éppen ezért tettük fel a tárlat anyagát az internetre is, így könnyen hozzáférhető a fiatalok számára – fejtette ki Sidló Kitti, az intézmény szakalkalmazottja.
Házhelyek rászorulóknak
A kiállítás anyagát Markos Gyöngyi néprajzkutató állította össze, akinek 2014-ben helytörténeti kötete jelent meg a településrészről Egy városrész születése címmel.
A rokkantak védelmezőjére emlékeznek a kiállítással – Fotók: Frank Yvette
– Tavaly december 11-én, Kecskés István születésnapján szerettük volna megnyitni a tárlatot, de a pandémia közbeszólt. Az anyaggyűjtésben nagy segítségemre volt Kecskés István lánya, Zsuzsa, valamint a rokkantak leszármazottai, akiktől rengeteg fényképet és írásos emléket kaptam. Kecskés István az első világháborúban sérült meg, golyótalálat érte a lábszárán. Sebesülése után ő eszközölte ki a várostól, hogy e területen házhelyeket kapjanak a háborús rokkantak, a hadiözvegyek és -árvák 1924-től – mondta el.
Ahol tudott, segített
Kezdetben a Szabadkai út mindkét oldalán két-két utcányi telket bocsátottak a rokkantak és az elesettek családtagjainak rendelkezésére. Mivel a pénz értéke nagyon változó volt a háború után, búzában állapították meg a telkek után fizetendő járadékot.
– Egy 407 négyszögöles telekért például 29 kilogramm búzát kellett járadékként fizetni évente két részletben
– közölte Markos Gyöngyi. A telep első középülete a népiskola volt, mely a Klebelsberg Kunó-féle iskolaprogram keretében épült.
– A kiállítás különlegessége, hogy olyan, a Hadtörténeti Múzeumból származó dokumentumokat is bemutatunk, melyek még egyetlen korábbi helytörténeti tárlat anyagát sem képezték. Kecskés Istvánnal mint emberrel és mint katonával is megismerkedhetnek a látogatók. A telep motorja volt, ahol tudott, segített. A művelődési ház épülésekor például az első kapavágást ő végezte. Polgári kört szervezett, és egész életében szívén viselte a háború sebesültjeinek sorsát. A Hadirokkantak Országos Szövetségének is elnökségi tagja volt – részletezte a néprajzkutató.
Online emlékséta
A tárlatról ízelítőt kaphatnak a Kárász utca kulturális sétányának látogatói is. A kiállítás mellett továbbá egy emléksétát is szervezett a művelődési ház közössége Monostori András idegenvezető kalauzolásával, aki a Kecskéstelep nevezetességeit végigjárva hívja online kalandra az érdeklődőket a városrész múltjában. A digitális emlékséta szintén elérhető az intézmény közösségi oldalán és YouTube-csatornáján.
– Kecskés István egyik dédunokája, Altay Zoltán már köszönetet is mondott hozzászólásában a megemlékezésért
– közölte Sidló Kitti, aki elárulta, terveik szerint idén szobrot is állítanak majd az alapító emlékére.
