Évek óta tízszeres a túljelentkezés az SZTE pszichológia képzésére

Az idei felsőoktatási felvételi eljárásban is pszichológia szakra lehetett a legnehezebben bejutni országszerte. Államilag finanszírozott, nappali tagozatos alapképzésre 446 volt a ponthatár a Szegedi Tudományegyetemen. Magasabb, mint a jogi vagy az orvosi képzéseken. Ennek egyik oka a pszichológia képzés óriási népszerűsége a fiatalok körében. Ám mi állhat örökzöld vonzerejének hátterében? – tettük fel a kérdést Racsmány Mihálynak, az SZTE Pszichológiai Intézet vezetőjének.

Világtrend a pszichológia képzés

 – mondta el Racsmány Mihály, aki több okra is rámutatott a háttérben. 

– Egyrészt nagyon diverz foglalkozás. Sok mindent lehet megtanulni és sokfelé el lehet helyezkedni a pszichológiával. Rengeteg területe van a klinikai pszichológiától kezdve az iskola- vagy szervezetpszichológián át a kutatásig. Tehát 18 évesen nem kell egy végső voksot letenni, ami nyomasztó lehet egy kamasz számára. A pszichológia képzésen azzal szembesülnek a fiatalok, hogy még nagyon sok minden lehet belőlük – fejtette ki az intézetvezető, hozzátéve, hogy persze emellett az emberi elme és viselkedés elemzésének, feltárásának, esetleges befolyásolásának lehetősége is nagy vonzerővel bír.

– Ez a terület még mindig kicsit misztikus a fiatalok számára, hiszen pszichológiai oktatás nincs a középiskolákban – jegyezte meg.  

Klinikai szakpszichológusokat is képeznek immár Szegeden

Noha a pszichológia képzés a bölcsészkar berkeiben működik, nagyon komoly anatómiai, élettani, statisztikai tantárgyakat kell teljesítenie a hallgatóknak. Azon kevés képzés közé tartozik, ahol a megújított felsőoktatási felvételi eljárásban is megmaradt az emelt szintű érettségi követelménye a bejutáshoz. A Szegedi Tudományegyetemre idén a nappali, a levelező és az újonnan indított, angol nyelvű BA alapképzésre csaknem 160 főt vettek föl, a túljelentkezés minden évben tíz-tizenötszörös. 

– közölte Racsmány Mihály, hozzátéve, hogy ez az óriási érdeklődés nagy társadalmi nyomást eredményez. 

– Ennek a nyomásnak igyekszünk megfelelni, az elmúlt néhány évben megduplázódott az oktatói létszám – fűzte hozzá. 

Tavaly összesen több mint 250 végzett hallgató szerzett pszichológus diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Az intézetvezető hangsúlyozta azonban, hogy az orvosi képesítéshez hasonlóan a pszichológia diploma sem tekinthető a tanulmányok végcéljának. 

– Az csupán egy belépő szint. Utána ugyanúgy szakvizsgákat kell tenni, mint az orvosoknak. Választhatnak egészségpszichológiai, mentálhigiénés és iskolapszichológusi szakképzést is. Eddig klinikai szakpszichológus képzés nem volt Szegeden, idén azonban az orvostudományi kar szervezésében elindítottuk, és nagy erőkkel dolgozunk azon, hogy legyen egy neuropszichológiai szakképzésünk is – részletezte az intézetvezető. 

Pszichológusból sosem elég!

Ám valóban szükség van ennyi pszichológusra? Racsmány Mihály határozott igennel válaszolt. Évről évre emelkedik ugyanis a sajátos nevelési igényűként diagnosztizált gyermekek száma. 

– A gyermekpszichológia ellátatlansága a régió egyik legnagyobb problémája. A figyelemhiányos hiperakivitás-zavarral (ADHD), autizmus spektrumzavarral vagy egyéb fejlődési zavarral küzdő gyerekeket jelentős részét jelenleg Budapestre kell felvinni, ahol másfél-kétéves várólisták vannak. Létkérdés a szakemberek utánpótlása az egész dél-alföldi régiónak, hogy folyamatosan, nagy számban kerüljenek ki diagnosztikában, rehabilitációban nemzetközi szinten is magasan képzett szakpszichológusok. És a gyermekek ügye még csak az egyik szegmens, nem beszéltünk még a demenciáról, a szerzett mentális zavarokról és számos gazdaságilag is fontos szakterületről – hangsúlyozta Racsmány Mihály.