2024.10.04. 14:20
Foerk Ernőre emlékeztek az építészeti világnapon Szegeden
A szegedi nagytáj építészete címmel rendezett szakmai konferenciát az MMA szegedi regionális munkacsoportja pénteken. Az építészeti világnap alkalmával Foerk Ernőről, a Fogadalmi templom tervezőjéről is megemlékeztek.
Foerk Ernőre, a szegedi dóm tervezőjére emlékezett a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Munkacsoportja az építészeti világnap alkalmából, az építészeti kreativitás ünnepén. Az Építészek Nemzetközi Szövetségét 1948-ban alapította Pierre Vágó, azaz Vágó Péter magyar származású építész. A szervezet 1998-ban nyilvánította október 6-át az építészek világnapjává, hogy ezzel tisztelegjen mind az építészek szaktudása, mind az általuk tervezett remekművek előtt.
Foerk Ernő fő műve a szegedi dóm
A Szegedi Dóm Látogatóközpontban pénteken rendezett szakmai konferencia nyitányaként Turi Attila, Kossuth- és Ybl-díjas építész, az MMA elnöke és Vesmás Péter, a szegedi regionális munkacsoport elnöke megkoszorúzta a 90 évvel ezelőtt elhunyt Foerk Ernő sírját a dóm altemplomában. Vesmás Péter Ybl-díjas építész felidézte, hogy Foerk eredetileg szobrásznak készült, tanulmányait is az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola díszítő szobrászat szakosztályán kezdte, de közben építőmesteri gyakorlatot szerzett. A bécsi Képzőművészeti Akadémián folytatta tanulmányait. 1891-től lett Steindl Imre asszisztense a Műegyetemen, ahol részt vett az új Országház belső terveinek kidolgozásában. Vesmás Péter elmondta, hogy ötven templomot tervezett élete során.
Fő műve a szegedi dóm volt. Noha eredetileg Schulek Frigyes tervei nyertek a pályázaton, ő lemondott a feladatról, így végül Foerk tervei alapján épült meg 1913 és – a világháború miatt elhúzódva – 1930 között Szeged legjellegzetesebb szimbóluma, a Fogadalmi templom.
Foerk építészeti stílusát jellemzi a monumentális tornyok alkalmazása. Egyik levelében úgy fogalmazott, hogy nincs építmény, amely vetekedhetne a toronnyal, amelyre az ember magasba törő gondolkodásának és az égiek felé vonzódásának szimbólumaként tekintett.
Turi Attila: a kultúra a nemzet megmaradásának záloga
Turi Attila köszöntőjében rámutatott, hogy az MMA azért alapított regionális munkacsoportokat országszerte, hogy minél több, kimondottan az egyes kulturális területekre jellemző, az adott régiót érdeklő, annak fejlődését, kutatását elősegítő program valósulhasson meg.
A szegedi nagytáj építészete, tárgyalkotó kultúrája a hely napjárta, vízszőtte szellemével, a genius locival rokon, abból táplálkozik, alkotásaiból ez sugárzik ki. Épületeinek anyagát nem csupán a malter és a törek, de az abba kevert kultúra tartja össze és teszi örök remekművé. Ez a regionális erő, mely a sajátos, csak itt karaktert mutatja fel, része és gazdagítója a Kárpát-medence népszellemének, mely nemzetünk megmaradásának záloga
–fogalmazott az MMA-elnök.
Fénysebességgel tűnik el a szegedi nagytáj építészeti karaktere
A konferencia az Örökség és jelen: A szegedi nagytáj építészete címet kapta. A nyitóelőadásban is a szegedi nagytáj építészeti karakterét vette górcső alá Szilágyi Mária műemlékvédelmi szakmérnök. Egy határon átnyúló, magyar-szerb kutatási projekt keretében mérték fel muzeológusok és műemlékvédelmi szakemberek a Bálint Sándor néprajztudós által összegyűjtött településjegyzék alapján a Bánság, a Bánát, valamint Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun és Békés vármegye területén a szegedi nagytájra jellemző építészeti karakter jelenlétét.
Ahogy az előadó fogalmazott, a projekt legfőbb tanulsága az volt, hogy fénysebességgel tűnnek el komplett utcaképek. A projekt eredményeit összegző kötetben ötleteket adtak arra, hogy milyen építészeti megoldásokkal lehet átörökíteni a szegedi nagytáj építészeti karakterjegyeit úgy, hogy azok a modern ember elvárásaink is megfelelhessenek.
