2024.09.13. 15:30
Meg kell kongatni a vészharangot a paprikát pusztító vírusok miatt
Vírusok okoztak hatalmas károkat a térségi paprika termesztőknek is idén, szabadföldön és üvegházas, fóliás kertészetekben egyaránt. Olyan erős volt a fertőzés, hogy néhol a teljes növény állományt ki kellett takarítani.
A fóliás paprikatermesztőknek különösen viszontagságos az idei év, a térségben is súlyos vírus problémával találták magukat szembe. A Délalföldi Kertészek Szövetkezete által szervezett XIII. Magyar Paprika Napján Bese Gábor virológus tartott előadást a témában nemrégiben. A szakember kiemelte, hogy az idei károk jelentősek, augusztus második felére a vírusok megterhelték az üvegházi és fóliás állományt is. A térségben meglehetősen erős volt a fertőzés, néhol a teljes állományt ki kellett takarítani.
A paprikatermesztését jelenleg három vírus határozza meg. Az uborka mozaik vírus 1939-ben jelent meg Magyarországon. Eleinte főként szabadföldi vírusként emlegették, majd 2010 körül egyre jelentősebb fertőzést tapasztaltak hajtató házakban is. Előfordult, hogy szántóföldi termesztésben akár 60 százalékos volt a pusztítás. A virológus azt is részletezte, hogy míg korábban leginkább május elején jelentek meg a fertőzést leginkább terjesztő levéltetvek, az elmúlt években lényegesen korábban és jóval nagyobb mennyiségben észlelhetők. Az idei évben lényegében folyamatos volt a jelenlétük.
A paprika enyhe foltosság vírus tünetei a fertőzés bizonyos szakaszában szinte teljesen eltűnnek és sokszor már csak a termésen megjelenő nekrózisok mutatják a leginkább zöldmunkával és vetőmaggal terjedő vírust, amely gyakorlatilag eladhatatlanná teszi a termést. A legnagyobb problémát pedig a paradicsom bronzfoltosság vírus okozza jelenleg, amely 1993 körül jelent meg Szegvár környékén és onnan terjedt szét. Olyan erőteljes a pusztítása, hogy akár száz százalékos lehet a veszteség, egyetlen hónap alatt képes egy egész hajtatóházat kiüríteni.
A szakember szerint a klímaváltozás, az enyhe tél, a növényekre stresszként ható jelentős nappali és éjszakai hőmérséklet közötti ingadozás, a légköri aszály, az UV-sugárzás mind rontják a növények védekező képességét, kevésbé tolerálják a fertőzéseket. Továbbá azt is hangsúlyozta: meg kell kongatni a vészharangot, hiszen jelentős a terméskiesés. Nincs biztos módszer, nincs kémiai ellenszer, megelőző eljárásokkal lehet leginkább védekezni, illetve egészséges vetőmaggal, vírusmentes talajjal, egészséges palántákkal, illetve szakmai összefogással. Fontos lépés lehet az is, ha egységes technológiát vezetnek be a telephelyeken.
