Rövidesen megalakul az új közgyűlés

Június 9-én tartották meg az önkormányzati választást az országban, azonban akkor még nem kezdhettek dolgozni a megválasztott képviselők. A most hivatalban lévő képviselő-testületek és polgármesterek megbízatása ugyanis október 1-jéig tart.

Ez azért alakult így, mert az Országgyűlés még 2022-ben arról döntött, hogy egy napon legyen az önkormányzati és az uniós választás. Ezzel 10 milliárd forintot is spórolhatott az állam.

Az összevonással azonban nem csökkent a testületek ötéves megbízatása, így októberig hivatalban maradtak. 

Volt azonban, aki elébe ment a folyamatoknak. A napokban írtuk meg, hogy lemondott Újszentiván polgármestere. Bodó Imre ezt lapunknak azzal indokolta, hogy október 1-től már új munkája van, így hamarabb szeretné letudni az átadás-átvételt. 

Az új testületeknek egyébként nem muszáj egyből október 1-jén megalakulni, 15-ig van határidő a törvény szerint. Így aztán még sok helyen nem is lehet tudni, hogy mikor tartják az alakuló ülést. Botka László viszont nem vár sokat. A szegedi polgármester október 4-re hívja majd össze az alakuló ülést. 

A nyáron szavaztak az emberek a vármegyei közgyűlésekre is. A választás szabályai a 19 vármegyében azonosak. A választás egyfordulós, listás. A vármegyei közgyűlések képviselőinek száma a teljes vármegye lakosságától függ, bár a megyei jogú városokban élők nem szavazhatnak a vármegyei önkormányzat összetételéről. Legkevesebb 15 fős lehet egy közgyűlés, egyebekben 400 ezer lakosig minden 20 ezer fő után egy képviselő, efölött 700 ezer lakosig minden 30 ezer fő után egy képviselő, efölött pedig minden 40 ezer fő után egy képviselő.

Listát az a párt állíthat, amely a vármegyében a lakosság 0,5 százalékának megfelelő számú ajánlást gyűjt össze. Mandátumot csak azok a pártok kapnak, amelyek a szavazatok 5 százalékát elérik.