2024.08.06. 08:30
Az imádság és a meditáció lesz a 35. Nemzetközi Biblikus Konferencia fő témája
Hét országból és persze hazánk számos vidékéről érkeznek előadók a 35. Nemzetközi Biblikus Konferenciára augusztus végén. A fő téma idén a meditatív kultúra lesz, amely nem csak a 3. századi keleti szerzetesek, de napjaink Biblia-olvasói számára is jó gyakorlat lehet a Szentírás üzenetének mélyebb megélésében.
Fotó: Karnok Csaba
A Lectio divina, lectio humana latin nyelvű munkacímet adta Benyik György alapító-elnök az idei, 35. Nemzetközi Biblikus Konferenciának, amely augusztus 26. és 28. között zajlik majd Szegeden. A tarjánvárosi Szent Gellért plébánia plébánosa lapunknak elmondta, hogy az idézet Szent Benedektől származik, aki regulájában egyfajta meditációs céllal írta elő a Szentírás olvasását.
„Imádkozzál és dolgozzál!”
Nursiai Benedek az imádkozzál és dolgozzál elv segítségével a meditáció mellé az aktív tevékenységet is felvette a szerzetesek programjába, és kidolgozta a spirituális Biblia-olvasás elveit, amelyet Lectio divinának nevezett, és amely négy különálló lépésből áll: olvasás, elmélkedés, imádkozás, szemlélődés. Ez azt jelenti, hogy amit a Bibliából olvasunk, azt beépítjük az imádságos életünkbe, és ez a hétköznapi gyakorlati életünkben is irányító lesz
– részletezte Benyik György atya.
Ám miért is számított Szent Benedek regulája újdonságnak a korban a nyugati szerzetesek körében? Legfőképpen azért, mert a meditáció a nyugati bibliaolvasási és -értelmezési gyakorlatban háttérbe került – mutatott rá a plébános. Elmondta, hogy míg Keleten a 3. században a szerzetesek a pusztába elvonulva imádsággal és meditációval tették bensővé a Biblia üzenetét, addig Nyugaton a filozófia révén teológiai rendszereket dolgoztak ki a bibliai szövegek alapján. Szent Benedek azonban beemelte a nyugati szerzetesek gyakorlatába a meditációt.
A csönd ereje
Az igazán nagy változás akkor történt, amikor II. János Pál, majd XVI. Benedek pápa sok keleti teológust rehabilitált. Felismerték, hogy az egyre agresszívebb és vulgárisabb információs áradat növeli az igényt az imádság és a meditáció által nyújtott mentálhigiénés élmények gyógyító hatásai iránt
– mondta el Benyik György, aki Kempis Tamás Krisztus követése című nagy hatású művével kapcsolatban tart majd előadást a konferencián. A 12. századi kötet népszerűségét jól mutatja, hogy a könyvnyomtatás előtti időszakban ez volt az a könyv, amelyet a Biblia után a legtöbb nyelvre lefordítottak. Magyarul 1997-től 17 kiadást ért már meg napjainkig.
Nyugaton is van egyfajta visszatérés a meditatív kultúrához, amely egy speciális mentálhigiénés gyakorlat. Amikor az illető a Szentírás olvasása után egyszerűen csöndben van órákon keresztül. Engedi, hogy lehiggadjon, végiggondolja az életét, és ezután megújulva tér vissza a mindennapi teendőihez. Az idei konferencia ennek a folyamatnak a bemutatásáról és vezető egyéniségeiről szól majd
– magyarázta a teológus.
Átadják a Gnilka-díjat
39 előadást tartanak majd magyar, német, svéd, svájci, osztrák, francia, japán és horvát teológia és bölcsész professzorok. A konferencián átadják a Joachim Gnilka professzorról elnevezett díjat is augusztus 27-én 19 órakor. A idei díjazott Kustár Zoltán, a Debreceni Református Egyetem rektora lesz. A díjátadás ezúttal is a Dómban történik majd meg egy koncert keretében, ahol a Szegedi Ökumenikus Kórus és a Szegedi Szimfonikus Zenekar közreműködik Gyüdi Sándor karnagy, zenekarigazgató vezényletével.
Szegedi hírek
- Lenyűgöző látványvilággal spékelték meg a Diótörő mesebalettet – galériával, videóval
- Díszdiploma szegedi pedagógusoknak
- Reflektorfényben az utolsó mesterek – díjat nyertek a vármegye dokumentumfilmesei
- Szegeden volt egyetemista a Megasztár tetovált rockere
- Telelőben várja a karácsonyt az ünnepi ponty – galériával, videóval
