Álmos Péter: Nem megengedhető az egészségügyben, hogy szabályozatlanul összefolyjon az üzlet és az állami szerepvállalás

Nem könnyű időszakban lett tavaly novemberben a Magyar Orvosi Kamara elnöke Álmos Péter. Valamivel több mint fél évvel korábban egy törvénymódosítás megszüntette a kötelező kamarai tagságot, és zajlik az ügyeleti rendszer átalakítása is, ami most Budapesten az eddigieknél is nagyobb vihart kavar. Mindezek mellett több orvosi botrány is kialakult – az ortopéd orvosok gyógycipős ügye nagyjából egyszerre robbant ki a kamarai tagság megszüntetésével, néhány hónapja a szegedi gyermeksebészet leállása adott témát szakmai berkekben, most pedig a kötelező szűrővizsgálatok borzolják sokak kedélyeit. A szegedi pszichiáternek akad tehát dolga bőven országos tisztségében – ennek megfelelően ez most a főállása. Tapasztalatairól, eddigi eredményeiről beszélgettünk vele, illetve arról, milyen további céljai vannak az érdekvédelmi szervezet élén.

Megmaradt szegedi orvosnak is

– Valóban kihívás ez a feladat, ezért hálás vagyok a családomnak, hogy ennyi szerepben helyt tudok állni. Fontos volt ugyanis számomra, hogy a klinikumban is megmaradjak és közeli tapasztalatom legyen az egészségügy működéséről, ezért az oktatásban továbbra is szerepet vállalok a szegedi klinikán, illetve havonta 4 napot ügyelek is. Szerencsére a tárgyalások ma már online is sok esetben megoldhatók, így azért rugalmasabb az életem. Heti 3 napot azonban így a fővárosban töltök – mesélt mindennapjairól a 44 éves, kétgyermekes édesapa. 

Álmos Péter számára egyébként megválasztásakor nem volt ismeretlen ez a szerepkör, hiszen 4 évig alelnöke volt a kamarának, azt megelőzően pedig az 1001 Orvos Hálapénz Nélkül nevű civil csoportban vállalt aktívan szerepet az egészségügy problémáinak megmutatásában.

– Talán annyi a különbség, hogy az alelnököknek jobban lehetett saját karakterük. Elnökként már integrálnom kell az egymásnak ellentmondó elvárásokat és abban hitelesnek maradni. Ez időnként önfeladást igényel, hiszen például ha nekem más a véleményem, mint a többségnek, az utóbbit kell képviselnem. Vagyis sok szempontból olyan a feladatom most, mintha egy nagy cég vezetője lennék – magyarázta.

Orvosok is állnak az oltásellenesek mögött 

A kötelező kamarai tagság megszüntetéséről Álmos Péter azt mondta, az a szakmának és az egészségügynek is nagy érvágás volt. – Különösen az, hogy elvették tőlünk az etikai eljárásokat. Ez több évtizedes hátralépést hozott, hiszem mostmár nincs olyan független bizottság, ami segítené, hogy az orvosetika alapelvei érvényesüljenek az ellátásban. Ennek köszönhetően pedig máris megjelentek olyan gyakorlatok  – például az esztétikai sebészet és a fogorvoslás területén – amik régen elképzelhetetlenek lettek volna, hiszen a „ne árts” elvét az üzleti haszon mögé helyezik – mutatott rá a kamaraelnök. 

Beszélgetésünk során szóba hozta a szűrővizsgálatok és védőoltások kérdését is, amely terület megfogalmazása szerint most forrong. – Sok kollégámat beperelték oltásellenesek, akik mögött látható módon ebben anyagilag érdekelt orvosok is állnak, hiszen laikusok máskülönben nem tudhatnák, pontosan mit kell mondaniuk ahhoz, hogy egy doktort elbizonytalanítsanak a védőoltás beadásában. Éppen az etika eljárások elvétele miatt azonban velük szemben sem léphetünk fel, ráadásul az ilyen kollégák ki is léptek a kamarából, hiszen zavarta őket a szakmai kötöttség – mutatott rá Álmos Péter. A szűrővizsgálatokkal kapcsolatban pedig megjegyezte, nem jó irány, ha ezek mumus kalapba kerülnek csak azért, mert azt mondják rájuk, hogy kötelező.

Kamaraelnökként nem formálhat véleményt szegedi ügyekről

Bár a Szegedi Tudományegyetem dolgozójaként a kamaraelnök helyi ügyekbe nem folyhat bele, sőt nyilvánosan véleményt sem formálhat róla, az utóbbi időszak egyik legnagyobb botrányáról, vagyis arról, hogy műtőhiány miatt hetekig nem operáltak a szegedi gyermeksebészeten, Álmos Péter elmondta, természetesen hamar értesültek a problémáról és meg is tették a szükséges jelzéseket. 

– Van azonban egy olyan megállapodásunk a Belügyminisztériummal, hogy tárgyalási szakaszban lévő témákat nem a sajtón keresztüli üzengetésekkel rendezünk, ez ugyanis nem tesz jót a szakmai szinten való diskurzusnak – magyarázta.

Pintér Sándorral való kapcsolatáról Álmos Péter azt mondta, jó munkaviszonyban vannak. – Keveset ígér, de azt be szokta tartani – tette hozzá. A MOK elnöke egyébként egyetért azzal, hogy az egészségügyben rendet kell tenni, szerinte azonban azok az eszközök, melyeket most erre használnak, nem ideálisak. 

– A büntetés és utasítás az egészségügyi dolgozók esetében nem működőképes, sokkal hasznosabb lenne az ideális szakmai környezet megteremtése, hiszen belülről vezérelt motivációval rendelkezünk. Ezen a területen óriási nemzetközi versenyhelyzet van, és ha a fiatalok azt látják, hogy itt az orvosokat vezénylik és kényszerhelyzetbe hozzák, kevesen fogják választani ezt a szakmát, vagy kevesen maradnak itthon akkor is, ha a bérek rendben lesznek – fogalmazott Álmos Péter.

Az magánellátás erősödése veszélyezteti az államit

A Magyar Orvosi Kamara egyik legnagyobb aggálya jelen pillanatban, hogy megőrizhető, fejleszthető-e az állami ellátás színvonala az egyre erősödő magánellátás mellett. 

– Jelenlegi a 23 ezer állami egészségügyben dolgozó orvosból 7 ezer már most is csak részállásban van, további 45 százalék azonban úgy nyilatkozott egy felmérésen, hogy szintén tervezi, hogy magánegészségügyi állása miatt az állami szektorban részállásra vált. Tény, hogy hazánkban mostanra kialakult egyfajta felsőosztály, ennek a közel 1 millió tagot számláló rétegnek pedig nem jelent gondot akár több millió forintos magánegészségügyi kiadás sem. Van tehát létjogosultsága a magánszektornak és látható, hogy nem csak átmeneti erősödésről van szó, hanem egy tartós igényt fog kielégíteni. Meg kell azonban találni a helyét a rendszerben. Nem megengedhető például, hogy szabályozatlanul összefolyjon az üzlet és az állami szerepvállalás, amely egyre több egészségügyi intézményben egyébként látható. És azt is látni kell, hogy nincs elég orvos két, párhuzamosan működő, élesen szétválasztott állami és magánegészségügyre. Ha viszont a magánellátás kárára leépül az állami, az anyagi helyzettől függetlenül mindenkinek káros lesz, visszaépíteni pedig évtizedekbe kerül majd – hívta fel a figyelmet.

Álmos Péter kijelentette: be kell látni, hogy az állami ellátásban a centralizálás elengedhetetlen, hiszen van, ahol a beteg, máshol az orvos kevés. – Hogy ne menjek messzire a saját szakterületemtől, a pszichiátria pont ilyen: ennyi fekvőbeteg ellátó pontra nincs elég orvos. De hasonló helyzetben van az urológia is, ahol emberhiány miatt bezárnak fontos osztályok, ugyanakkor fennmaradnak szerencsés helyzetük miatt olyanok, amik feladatát területileg más is el tudná látni – mondta.

Regisztert hozna létre az orvosoknak

Bár most a fővárosi ügyeleti rendszer kidolgozása van fókuszban, hiszen ott az egész alapellátást megrengetheti, ha az országos sablont húzzák rá erre a területre is, Álmos Péternek vannak kamaraelnökként egyéb tervei is. 

–  A Kamara feladata, hogy segítse az orvosokat, hogy ők a betegeikre tudjanak figyelni, ezért a szakmai érdekvédelem a fő feladatunk marad. Mindenképpen szeretném, ha az orvosetikai eljárások visszakerülnének a szakma szervezésébe. Emellett pedig szorgalmazok egy, a kamara által vezetett, élő orvosszakmai regiszter létrehozását is. Ez egyrészt alkalmas lenne arra, hogy tudjuk, kinek milyen területen van tapasztalata és hol vethető be akár azonnal szükség esetén, másrészt látható lenne, hogy a különböző szakterületeken hogyan alakul a szakorvosok száma. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy idejében észlelhető és így megállítható legyen egy szakterület hiányszakmává válása, ami egyébként néhány esetben már most is jelen van hazánkban – hívta fel a figyelmet.