2024.08.28. 11:42
Kustár Zoltán református lelkész kapta a Gnilka-díjat – Galéria
A Debreceni Református Hittudományi Egyetem korábbi rektora, Kustár Zoltán kapta idén a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia Gnilka-díját. A díjazott gyermekkorában lelkész édesapjától örökölte a Biblia szeretetét.
Fotó: Gémes Sándor
Nagyszabású koncert keretében adták át a 35. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia, hazánk egyik legrangosabb szentírástudományi fórumának Gnilka-díját a szegedi Dómban kedden. A Szegedi Szimfonikus Zenekar Gyüdi Sándor zenekarigazgató vezényletével és a Szegedi Ökumenikus Kórus közreműködött az ünnepségen. A kitüntetést ezúttal Kustár Zoltán református lelkésznek, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem korábbi rektorának ítélte oda a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia Alapítvány kuratóriuma.
Gnilka-díj
Benyik György tarjánvárosi plébános, a konferencia alapító-főszervezője elmondta, hogy a Joachim Gnilka újszövetségi szentírástudományi professzor nevével fémjelzett díjat 2011-ben alapították. Minden évben olyan személynek ítélik oda, aki jelentősen hozzájárult a magyar biblikus tudomány fejlődéséhez. Elsőként Jakubinyi György Miklós gyulafehérvári érsek, a romániai örmény katolikusok apostoli kormányzója kapta, utána Ulrich Luz, a Berni Egyetem Újszövetség Tanszékének professzora. Később átvehette mások mellett a szegedi kötődésű Fröhlich Ida, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora és Szécsi József, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem professzora. Tavalyelőtt Marin Meiser, a Saarlandi Egyetem professzora, tavaly Kovics Imre, a PPKE professzora nyerte el.
Modern masszoréta
Németh Áron, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanára laudációjában a masszoréták örököseként méltatta a díjazottat, akinek fő kutatási területe a bibliai héber nyelv és irodalom. Elmondta, hogy a masszoréták a középkori zsidóság tudós tagjai voltak, akik a szentírási szöveg pontos hagyományozását tekintették legfőbb küldetésüknek.
Úgy gondolom, Kustár Zoltán egy 21. századi, magyar, református masszoréta. Tanítványaként, majd később kollégájaként megismerhettem hiteles személyét és igényes munkáját. A Szentírás szeretete és ismerete, amelyre egész tudományos pályája épül, mélyen gyökerezik. Kutatóként egyszerre érzékeny a nagyívű összefüggésekre és a legpróbb részletkérésekre. Munkásságának másik jellegzetes vonása a tekintély és a kritika dinamikus kölcsönhatásának érvényesülése az írásmagyarázatban, amely által az Ószövetség vizsgálata egyszerre tud hitvalló és tudományos lenni
– méltatta egykori tanárát Németh Áron.
Örökölte a Szentírás szeretetét
A díjazott édesapja, Kustár Péter református lelkész és Biblia-tudós volt, hét gyermeke mellett két roma gyermek nevelését is felvállalta. Kustár Zoltán már kisgyermekként közel került a Bibliához. Gyakran belehallgatott az asztal mellől azokba a beszélgetésekbe, amelyeket a héber bibliai szöveg fölött folytattak a parókián időnként összeülő lelkipásztorok. Az otthonról hozott impulzusok és személyes hitbeli meggyőződése vezette a Debreceni Református Teológiai Akadémiára, ahol református lelkészi diplomát szerzett. Később ösztöndíjas volt Baselben, majd Halléban, az ószövetségi írásmagyarázat területén folytatott tanulmányokat, doktori fokozatot szerzett. A Debreceni Református Hittudományi Egyetemen tanársegédként indult, majd a rektori pozícióig jutott, biblikus területen meghatározó kutatójává vált a teológiai tudománynak.
Kustár Zoltán református lelkész kapta a Gnilka-díjat – Galéria: Gémes Sándor
A Gnilka-díjat Dux László, a Gál Ferenc Egyetem rektora adta át Kustár Zoltánnak, aki a katolikus és a protestáns Biblia-tudósok felekezetközi párbeszédének legrangosabb hazai fórumának minősítette a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferenciát. Elmondta, hogy a díj nagy megtiszteltetés számára, és bátorítás a Szentírás elmélyült megértése érdekében végzett munkájának folytatására.
