BYD Szeged: Sorra feltárulnak a múlt titkai - Galéria

– A kiemelten védett Szeged I-es, öthalmi lelőhely beruházással érintett északi részén kevésbé intenzív települési emlékek kerültek eddig elő. De a föld különböző elszíneződései, a kerámiatöredékek, a valószínűleg konyhán feldolgozott állatok csontjai arról tanúskodnak, hogy itt élet volt. Tevékenységünk az előtanulmányokkal tavaly decemberben kezdődött, és a feltárások valószínűleg még 2025-ben is tartanak majd – mondta Sóskuti Kornél, az örökségvédelem meghatározó intézményének, a Magyar Nemzeti Múzeumnak a régésze. A MNM Közgyűjteményi Központja a szegedi Móra Ferenc Múzeummal közösen, a szakmai feladatokat elosztva végzi a kínai elektromos autógyártó, a BYD 300 hektáros építési területén a feltárást és ásatást.

Sóskuti Kornél megemlítette, intézményük partnerségben dolgozik az ország összes múzeumával, és nagy beruházásoknál – mint, amilyen a BYD-projekt – a régészeti előtanulmányok, feltárások koordinátora. Varga Sándor, a Móra Ferenc Múzeum régésze arról beszélt, hogy bronzkori, avar és szarmata emlékeket is találtak a területen.

– Honfoglaláskori temetkezés Szeged és Algyő környékén több van, mint Pusztaszernél és Ópusztaszernél – jegyezte meg a fiatal szakember. 

Sóskuti Kornél – már a feltárások egyik helyszínén – azt mondta, hogy szarmata, avar és Árpád-kori településjeleket is találtak, ilyenek a különböző, a feltehetően családi szálláshelyet körbeölelő árkok és a tárolóvermek, ahova ellátogattunk, ott például kis területen legalább kilencet számoltunk meg, ami bizonyos gazdasági szerkezetről, tanyás jellegről árulkodik, akárcsak a két szarmata és egy avar temetőrészlet.

– Emberi váz maradványokat nem találtunk a leendő gyár 300 hektáros területén, de a kapcsolódó utaknál és külső részeknél igen, például úgynevezett avar padmalyos, illetve körárkos vagy árokkeretes sír is előkerült. Utóbbi a temetkezésnek az a formája, amikor a sírgödröt árokkal kerítik körül, és olyan is előfordult már, hogy a kollégák abban is leltek két csontvázat – magyarázta Sóskuti Kornél, hozzátéve, ezeket a látható kis halmokat gyakran kifosztották, kevés maradt rejtve és menekült meg a sírrablóktól.

Azt is elmondta még, hogy a megtelepedettek nemcsak földbe vájt lakásokban éltek, a felszíni kezdetleges épületek vagy jurták azonban nem maradtak az utókorra.