Polgármester volt, díszpolgár lett

2024.08.21. 19:10

Buzás Péter büszke Makovecz barátságára

Jó érzéssel fogadta a díszpolgári címet, de már nem foglalkozik a közélettel: családja és a vállalkozása tölti ki az életét. Az augusztus 20-án kitüntetett Buzás Péter húsz éven át vezette Makót és büszke rá, hogy ez idő alatt barátjává fogadta Makovecz Imre Kossuth-díjas építész.

Szabó Imre

– Jó érzés volt átvenni – mondta a makói díszpolgári címről az idei kitüntetett, Buzás Péter volt polgármester, de nyomban hozzátette: annak idején átadni az arra érdemeseknek ugyancsak jó volt. Mint beszámoltunk róla, államalapításunk ünnepén, a városháza dísztermében vette át a kitüntetést jelképező gyűrűt utódjától, Farkas Éva Erzsébettől, illetve az ezt tanúsító oklevelet Lázár János parlamenti képviselőtől, építési és közlekedési minisztertől. A tárcavezető beszédében ugyan hangsúlyozta az egyéniségek szerepét a közéletben, az egykori városvezető azonban azt mondta, az, hogy annak idején például új irányba, a turizmus felé indult el Makó, természetesen nem egyetlen ember érdeme.

Buzás Péter átveszi Lázár Jánostól a díszpolgári cím oklevelét.
Buzás Péter átveszi Lázár Jánostól a díszpolgári cím oklevelét. Fotó: Szabó Imre

Buzás Makovecz barátja lett

A kitüntetés átadása előtt elhangzott laudáció megemlíti: nevéhez köthető, hogy Makovecz Imre keze nyomát ma magán viseli a Maros-parti város. Ezzel kapcsolatban elmesélte, hogy amikor forrást kaptak a Hagymaház felújítására, először felkértek négy megyebeli építészt a tervezésre, de egyik elképzelés sem tetszett a testületnek. Azt, hogy erre végül az akkor már Kossuth-díjas Makoveczet kérték fel, a Kereszténydemokrata Néppárt akkori helyi elnökének, Domokos Máriának volt az ötlete. Az első megbízásból aztán hosszú távú együttműködés, majd a két eltérő politikai oldalon álló ember barátsága lett.

– Ez természetesen nem rajtam, hanem rajta múlt. Persze nagyon büszke voltam rá. Máig nem mérem magam hozzá, de úgy gondolom, voltak hasonlóságok köztünk. Neki is fontos volt például a tisztesség – mondta. Azt is hozzátette, a gimnáziumi tanulmányai idején mondta az egyik tanára Alexandria történelmi példáját idézve, hogy egy városnak akkor lesz évtizedekre meghatározó, sajátos arculata, ha a legfontosabb épületeit ugyanaz az építész tervezi. Ez a gondolat megmaradt benne.

Közélettel már nem foglalkozik. Mint mondta, a váltás utáni első ciklusban szándékosan tartotta távol magát tőle, mostanra pedig már eltávolodott ettől a világtól. Mindennapjait az útkeresési idejét élő vállalkozás és a család tölti ki. Magánéletéről az ünnepségen elhangzott: feleségével, Annával négy, ma már diplomás gyermeket neveltek fel, akik révén gyakran nyolc unoka üli körül az ünnepi asztalt.

– Nagy boldogság volt számomra, hogy itt volt Anna lányom kislánya, Heléna is, aki egy tündér. Polgármesterségem idején nem tudtam igazi nagyapa lenni, de most úgy tűnik, az élet ezzel is megajándékoz – mondta mosolyogva.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában