2024.07.06. 20:52
Sándorfalván is ünnepeltek – GALÉRIA
Hétvégén tartották idén a Sándorfalvi Városnapokat. A program pénteken kezdődött, az ünnepi testületi üléssel. Másnap, szombaton azonban már mindenkit a szokásos buli várt. Sándorfalva legnagyobb nyári eseményét most is a Kastélykertben rendezték. Itt szinte minden volt, a terápiás kutyák bemutatójától kezdve, a lufishown át, egészek a legendás R-GO koncertjéig.
Fotó: Gémes Sándor
Egy biztos, hogy Szikora Róbert és az R-GO még mindig tömegeket tud megmozgatni. Legalábbis ez derült kis szombaton, a Sándorfalvi Városnapok rendezvényén. A mostani esemény pénteken kezdődött egy ünnepi testületi üléssel, és szombaton délután folytatódott önfeledt szórakozással. Ugyan az R-GO csak este kilenckor kezdett, a kastélykert már délután megtelt helyiekkel. Sándorfalva legnagyobb nyári eseményén mindenki megtalálhatta a magának való programot, ráadásuk a koncertek ingyenesek voltak. A zene mellett lehetett foglalkozni terápiás kutyával. A gyerekeknek talán az ugrálóvár után ez volt a második kedvenc programjuk.
A vállalkozó kedvűek pedig benevezhettek a Kátai János Íz-öröksége – Pörköltfőző versenyre. Mivel illatokat nem tudunk leírni, higgyék el, hogy fantasztikus pörköltek készültek.
A színpadon egyébként volt még lufis bemutató, majd jött Kovácsovics Fruzsina, és az Animal Cannibals is föllépett. Őket MolnárBé, majd a már említett R-Go követte, a napot pedig egy retro party zárta, ami jócskán benyúlt az éjszakába.
A Sándorfalvi Városnapokon egyébként a város alapítását ünneplik. Sándorfalvát 1879. június 12-én alapították a Pallavicini család uradalmán, amikor a tiszai nagy árvíz által romba döntött Algyő, Szeged és Kiskundorozsma lakosainak egy része itt, a törökök által elpusztított középkori falu, Sövényháza területén telepedett meg. Tizenöt évvel ezelőtt kapott Sándorfalva városi rangot, azóta városnapként tudják ünnepelni minden év július első hétvégéjén a település alapítását.
Sándorfalvi Városnapok 2024 – Galéria: Gémes Sándor
1882-ben felépült a római katolikus templom, a községháza, az iskola, a csendőrőrs épülete. Az őrgróf az uradalom székhelyét Sándorfalvára helyezte át. A betelepülők elsősorban az uradalomban dolgoztak béresként, cselédként és iparosként. A későbbiekben az iparosok a közeli Szegeden is dolgoztak, oda, illetve a vásárba hordták a portékáikat.