2024.06.15. 18:00
A gyűjtők kezében új életre kelnek a petróleum lámpák - GALÉRIA
A hétvégén rendezte meg a III. Országos és II. Nemzetközi Lámpás Találkozót és kiállítást a Tegyünk Együtt Palotáért Egyesület. Nem is hinné az ember, hogy milyen sokakat vonz a különféle lámpák gyűjtése. Vannak, akik a viharlámpákért, mások a petróleumosokért rajonganak. A vasutas lámpáknak is megvan maguk tábora, sőt, még zseblámpagyűjtővel is találkoztunk.
A csanádpalotai kiállításon gyönyörű lámpákat láthattunk, olyanokat, amelyeknek jó pár évtizede még fontos szerepük volt az otthonok esti megvilágításában. Fotó: Kovács Erika
– Összesen 27 kiállító fogadta el a meghívásomat, méghozzá öt országból. Magyarországon kívül jöttek Horvátországból, Szerbiából, Romániából és Kanadából is. Még Japánból is volt érdeklődő, végül nem jött össze, de majd reméljük, a következő évek valamelyikében a japán lámpákkal is megismerkedhetünk – mondta lapunknak Deli István, csanádpalotai lámpagyűjtő, a kiállítás főszervezője, megálmodója.
Különlegességeket is bemutattak
Nem számolták össze, hogy hány lámpát lehetett látni a művelődési házban lévő kiállításon, de annyi bizonyos, a számuk bőven meghaladta az ezret. A kiállított lámpák kilenc kategóriába sorolhatók: vihar-, asztali-, lüszter- (azaz függő, szecessziós petróleumlámpa), álló-, kocsi-, gázlámpák, petróleum főzők, vasutas lámpák, zseblámpák – sorolta Deli István.
A kiállítást végignézők sok-sok különlegességre bukkanhattak. A kanadaiak például olyan viharlámpákat mutattak be, amelyeket ugyan Európában gyártottak, de kizárólag Kanadában és az Egyesült Államokban forgalmaztak.
A gyűjtők kezében új életre kelnek a petróleum lámpák - GALÉRIA: Kovács Erik
Komoly gyűjteményekkel rendelkeznek
– Pénteken Sárvárról, Gyöngyösről és Vácról is érkeztek érdeklődők a kiállításunkra. Hozzájuk is eljutott a rendezvényünk híre és már jelezték is, hogy jövőre ők is szeretnének itt lenni a gyűjteményükkel. Sokan vagyunk lámpagyűjtők. Mindannyian nagyon komolyan vesszük a hobbinkat, a gyűjtemény egy-egy újabb darabjáért mindent megteszünk, bármire képesek vagyunk, kutatunk, megyünk utána, kapcsolatokat építünk akár külföldön is. Ez a hobbi nagyon beszippantja az embert – mesélte Deli István.
Hozzátette, azok, akiknek komolyabb gyűjteményük van, már nem a tucat termékeket szerzik be, inkább több havonta vesznek egy, de drágább lámpát, ami még hiányzik a gyűjteményükből.
A villany bevezetése után áldozott le a napjuk
– Kezdő gyűjtőként magam is sokszor estem abba a hibába, hogy ha lámpát láttam a piacon, azonnal lecsaptam rá, akkor is, ha már volt olyan otthon. Ma már inkább gyűjtök egy drágább darabra, akár egy éven át is. A kiállítás legrégebbi lámpái az 1800-as évek második felében készültek. Hogy pontosan mikor, ezt szinte lehetetlenség kideríteni, inkább csak azt lehet tudni, hogy egy adott típust mettől meddig gyártották. A vihar-, petróleum- és gázlámpák kora akkor áldozott le, amikor bevezették a házakba a villanyt. Felkerültek a padlásra, majd jó néhány évtized múlva újra felfedezték az emberek, akár csak a kertjükben hangulatvilágításként, vagy bent a lakásban dísztárgyként, mert például egy petróleumlámpának nem olyan a hangulata, mint a villanyfénynek – említette meg Deli István.
A romániai Florin Oana, „The Lamp Man” is részt vett a kiállításon, a helyszínen mutatta be, hogyan készül el egy lámpa, amit el is árverezett.
A kiállításon nemcsak lámpákat, hanem „külsőleg” gyógyszertári üvegeket, kakasokat, velocipédeket és veteránautókat is láthattak az érdeklődők.
