2024.03.31. 07:59
Az esti vigília-szertartással kezdetét vette a húsvét – Galéria, Videó
Húsvéti szentmisét celebrált nagyszombaton Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök a Fogadalmi templomban. A püspök atya a feltámadás kapcsán az emberi élet céljáról beszélt, majd a jelenlévők megújították keresztségi fogadalmukat. A szentmise után a feltámadási körmenettel a hívők ünneplése kilépett a templom falai közül, és a világnak hirdette a feltámadás örömét.
Nagyszombaton az esti vigília szertartással kezdetét vette a húsvét, a kereszténység legnagyobb, Jézus feltámadását hirdető ünnepe. A szentmisét Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök celebrálta. Fotó: Gémes Sándor
A Fogadalmi templom előtt kezdődött és ott is ért véget a nagyszombati esti vigília-szertartás. Az esti vigília-szertartással vette kezdetét a katolikus egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus Krisztus feltámadt a halálból és mindenkit meghív az örök életre. A húsvéti vigília a tűzszentelés szertartásával kezdődött a templom előtt.
Jézus testét szimbolizálja
A mi Urunk Jézus Krisztus a halálból életre támadt. Az egyház meghívja az egész világon szerte élő gyermekeit, hogy virrasszanak és imádkozzanak. Ha így emlékezünk Urunk húsvétjára, vagyis ha igéjét hallgatjuk, halálát és föltámadását megünnepeljük, akkor remélhetjük, hogy a halálon való győzelmének is részesei leszünk, és vele együtt élünk Istenben
– mondta a püspök, majd meggyújtották a húsvéti gyertyát és bevonultak a templomba. A húsvéti gyertya Jézus testét szimbolizálja, benne a tömjénszegekkel, amelyek Jézus halálos sebeit jelzik. Fénye maga is Jézus Krisztust jelzi, feltámadását, amely belevilágít a templom sötétjébe és egyúttal a világ sötétjébe is, hogy új reményt adjon.
Az esti vigília szertartással kezdetét vette a húsvét – Galéria: Gémes Sándor
Feltámadása nem happy end
A vigília szertartása négy, jól elkülönülő lényegi részből áll: a fényliturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából.
Jézus föltámadása nemcsak olyan, mint egy szerencsés, vagy örömteli igazságszolgáltatás, mint egy happy end, hogy az igazságérzetünknek jól esik, hogy na, azért mégis neki lett igaza. Az ő föltámadása nemcsak azt igazolja, hogy amit mondott igaz, érdemes jónak lenni, érdemes erkölcsi normák szerint élni. Ez nagyon kevés. Az ő föltámadása azt mutatja meg, hogy mi az emberi élet igazi és végső célja. Akármilyen nyomorúságos, akármilyen szép az ember élete, a végállomás nem a sír, nem a megsemmisülés. Az emberi élet célja az, hogy a föltámadt Krisztus állapotával azonosuljunk. Ne csak lelkileg, hanem egész emberségünkben
– fogalmazott a püspök.
Keresztségi fogadalom megújítása
Arra ritkán gondolunk, hogy húsvét nemcsak Jézus föltámadásának az ünnepe, hanem a keresztség ünnepe is. Amikor megkereszteltek bennünket, szüleink, keresztszüleink, akkor Jézus szándékából olyasmi történt, ami megadta a lehetőséget ahhoz, hogy mi azonosságot, közösséget vállaljunk vele, és ő is megadta a lehetőséget, hogy közösséget vállaljunk vele. Valljuk be őszintén, erre ritkán gondolunk a mindennapi életünkben. Még amikor mi felnőtt érett, tudatos keresztények vasárnap a templomba jövünk, akkor se nagyon tudatosul bennünk, hogy Krisztussal közösségben vagyunk. Éppen ezért húsvét vigíliája, egyébként az egész ünnep alkalom arra ősidőktől fogva, hogy a keresztségi fogadalmat megújítsuk. Ezt tesszük most mi is
– mondta.
A szentmise körmenettel ért véget.
