Nyelvész kapta idén a Szegedi Akadémiai Bizottság életműdíját – Galéria

Csütörtökön tartotta éves közgyűlését a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szegedi Akadémiai Bizottsága (SZAB), amelynek keretében Krisztin Tibor elnök, valamint Hohmann Judit és Kemény Lajos alelnökök átadták a Pro Scientia Életműdíjat. Az elismerést 2019-ben alapította a SZAB elnöksége a hosszú időn át végzett tudományos tevékenység, iskola- és értékteremtő munkásság elismeréseként. A díj Bánvölgyi László szobrászművész Albert Einstein 1933 című alkotása, kisplasztikája, amelynek nagyobb változata évek óta díszíti a SZAB-székház udvarát. 

Idén Róna-Tas András nyelvészt, a magyar őstörténet, a tibetológia, a turkológia és a mongolisztika területének nemzetközileg elismert kutatóját tüntették ki a díjjal. Méltatásában elhangzott, hogy a díjazott járt Mongóliában, ahol nyelvészeti és néprajzi gyűjtést végzett, vizsgálta a mongol nomád életmódot, a nyelvet és nyelvjárásokat. Feldolgozta a tibeti-mongol nyelvi kapcsolatokat. Nyelvészeti és néprajzi gyűjtést végzett a Volga vidékén a csuvasok között. Mindemellett jelenős eredményeket ért el a honfoglalás előtti magyar-török kapcsolatok kutatásában, illetve a magyar etnogenezis és az államalapítás kérdésében. 

1968-tól dolgozott a hajdani József Attila Tudományegyetemen. Szegeden elindította az ország első altajisztika képzését, amely tanszéknek 1984-ben vezetője lett. 1990-től két évig a JATE rektori tisztségét töltötte be. A Tibeti Tudományok Nemzetközi Társaság elnöke, az Urál-Altaji Társaság alelnöke, később elnöke lett. 2001-ben megkapta az Indiana Egyetem aranyérmét, 2008-ban a Török Köztársaság Érdemrendjével tüntették ki, kutatásaiért 2012-ben Széchenyi-díjat kapott.

Az MTA SZAB Pro Scientia Életműdíj átvétele után Róna-Tas András úgy fogalmazott, hogy mivel 23 évvel ezelőtt vonult nyugdíjba, magától értetődőnek tartotta volna, ha Szeged megfeledkezik róla. Ezért is mélyen meghatotta a ktüntetés. Ezután azoknak a tudósoknak az emléke előtt tisztelgett, akiknek meghatározó szerepe volt pályájában. Németh Gyula, Ligeti Lajos, Sinor Dénes és Hajdú Péter nyelvészeknek mondott köszönetet, kiemelve, hogy valamennyiük értékes könyvtári hagyatéka Szegeden található.

A díjazott kitért arra is, hogy jelenleg az utolsó feltérképezetlen, eurázsiai nyelv, a kitan megfejtésén dolgozik, amelynek izgalmas magyar vonatkozásai vannak. 

Akadémikus társait pedig arra kérte, hogy támogassák a tehetségeket, mert ahogy fogalmazott, ez a legjobb befektetés hazánk jövője számára.