2023.12.03. 09:00
Csodaépület és hit a szegedi új zsinagóga – Galéria
Templomokat bemutató sorozatunkban a szegedi zsinagóga, pontosabban zsinagógák következnek, ugyanis eddig három volt. Kettő még áll, és a legtöbben az ország második, Európa negyedik legnagyobb zsinagógáját, az újat ismerik. A kívül-belül csodálatos, eklektikus stílusú imaház 1900-tól 1902-ig épült Baumhorn Lipót tervei alapján, de kialakításában nagy szerepet játszott a legendás szegedi főrabbi, Lőw Immánuel. A jelenben az istentiszteletekre a helyieken és környékbelieken kívül érkeztek már Medgyesegyházáról és Kiskőrösről is.
Kendrusz Attila mesélt a zsinagógáról, az építésénél meghatározó szerepet játszó Lőw Immánuelről és saját érzéseiről, gondolatairól.
Fotó: Karnok Csaba
Az új zsinagóga szép, de meg kell tölteni tartalommal, csakis úgy látja el a feladatát
– fogadott a Szegedi Zsidó Hitközség irodájának impozáns nagytermében – ezt is Baumhorn Lipót tervezte, akárcsak az 1900-tól 1902-ig épült új zsinagógát, a belsőt, az enteriőrt 1903-ban alakították ki – Kendrusz Attila rabbi. A szegedi születésű vallási vezető 15 évig élt a fővárosban, ahol tanult a Kőbányai Zenei Stúdióban és az ORZSE kántorszakán, 4 éve került vissza a vármegyeszékhelyre. Első emléke a zsinagógáról, amikor „édesanyámmal rendszeresen sétáltunk előtte, ami egy kisgyerek szemével is lenyűgöző volt”.
A hitközség lelke
Klein Márton, Marci bácsi volt akkoriban a hitközség lelke, ott állt bejáratnál és beinvitálta az embereket a most 120 éves zsinagógába. Az épület összemixelt, vagyis a különböző stílusok, stílusjegyek kiegyensúlyozott keveréke, kifejezve ezzel a zsidóság sokszínűségét, asszimilációs képességét
– mondta Attila, megemlítve, történetét Pataricza Dóra, Frauhammer Krisztina és Szentgyörgyi Anna dolgozta fel.
Csodaépület és hit a szegedi új zsinagóga – Galéria: Karnok Csaba
Az új zsinagógában 1340 ülőhely van, 740 a földszinten a férfiaknak, 600 a karzaton a nőknek. A mostani a harmadik a sorban. Az első 1800–1803-ban épült és a mostani helyén állt, de kinőtte a közösség – 45-en fértek el benne istentiszteletekkor – lebontatták és megépült a második (1840–1843), amit a köznyelv „kis zsinagógának” nevez. Jelenleg önkormányzati tulajdonú és kulturális eseményeknek, például a Thealternek ad otthont. Kicsiny mérete dacára a neoklasszicista építészet egyik legszebb alkotása, Lipovszky Henrik és Lipovszky József munkája.
Lőw Immánuel, a zseni
Mikor arról faggattam Kendrusz Attilát, miben érhetők tetten, miben fedezhetjük fel Lőw Immánuel „keze nyomát” a zsinagógában, a válasz egyszerű volt:
Mindenben, zseni volt! Többek között az ő ötlete volt, hogy az ember és az Isten közti szövetségre utaló frigyszekrény ajtaja éppen úgy, mint az ősi frigyládáé Nílus-parti sittimfából készüljön
– hozott állítására egy példát a rabbi. Lőw Immánuel édesanyjával héberül levelezett, édesapjával, az akkori szegedi rabbival, Lőw Lipóttal pedig – mikor Berlinben teológiára járt – előre megbeszélve a Talmudnak naponta mindig ugyanazt a lapját tanulták, Szegeden és a német fővárosban.
Lőw Immánuel munkássága nyomán ebben a zsidó templomban találkozhatunk először magyar felirattal, a diadalíven, ami a következő: Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat! A láthatóan és feltűnően közbeékelt héber szöveg azonos tartalmú, de nem szó szerint azonos a jelentése: Szeresd felebarátodat, mert az is olyan, mint Te!
A kupola univerzuma
A szegedi új zsinagóga fantasztikus épület, aki látta, igazolhatja ezt az állítást. Lehetetlen felsorolni a belső látnivalókat, érdekességeket, a stílusok váltakozását a romántól a gótikuson, a barokkon, a szecesszión át a klasszicistáig, nem beszélve az orgonáról. Utóbbit a temesvári Wegenstein Lipót és Fia Orgonagyár készítette. A 2317 sípos, 42 regiszteres, 2 manuálos hangszer rekonstrukcióját a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. végezte el 2001-ben. Az utóbbi 2 évben, a hitközséghez tartozók szavazata alapján, ismét orgonás istentiszteleteket tartanak. A fentebb említettek miatt kértem arra Kendrusz Attilát, emeljen ki valamit.
Az univerzumot ábrázoló kupola rendkívüli. Négy csegely, vagyis oszlopfő van a kupola találkozásánál és ott négy, pontosabban kettő és egy összetett szó olvasható, ezek a Tóra, az Ávodá és Gemilut chaszadim. A Tóra az isteni tan, az Ávodá Isten szolgálatát jelenti, az utolsó pedig jó cselekedeteket. Ezen a három tartóoszlopon nyugszik a világ. A következő 24 oszlop a tanokat, a Biblia zsidó kanonizációját jelképezi, és efölött látható a kupolában az univerzum egy nagy Dávid-csillaggal, amit több kicsi vesz körül, ez a teremtés allegóriája
– írta le a látványt szavakkal. A festett kupolaablak és a templom valamennyi színes üvegablaka Róth Manó alkotása.
Ima egyedül...
Jom kippurt, az engesztelés napját 25 órás szigorú böjt – sem ételt, sem vizet nem vehetnek magukhoz a hívek – előzi meg, utána az ünnepi ima nagyon meghatározó.
Fent a tóraszekrény előtt szoktam ilyenkor imádkozni, közelemben kizárólag az orgonista van. A szertartáson természetesen jelen vannak a közösség tagjai, mégis olyan mintha csak ketten lennénk és egyedül imádkoznék. Érdekes, Isten közeli élmény
– zárta beszélgetésünket Kendrusz Attila rabbi.
A zsinagóga A zsinagóga (héberül: בֵּית כְּנֶסֶת bét kneszet, jelentése a gyülekezés háza, ez a neve az izraeli parlamentnek is) a zsidó istentisztelet helye. A szó a görög szünagógé, azaz gyűlés vagy gyülekezés szóból származik, indoeurópai eredetű. Az ortodox zsidók és a legtöbb konzervatív zsidó zsinagógának hívja az istentisztelet helyét, egyes gyülekezetek azonban más szót használnak rá, például בֵּית תְּפִילָּה bét tefillá, imaház. A karaiták az arámi az eredetű כְּנִיסָּה kenisszá, az Egyesült Államokban a legtöbb, úgynevezett reformzsidó és pár konzervatív gyülekezet a templom szót alkalmazza. |
Holokauszt A szegedi templom előcsarnokában lévő Holokauszt-emlékcsarnok a II. világháborúban a haláltáborokban vagy munkaszolgálatban meghalt zsidókra emlékeztet. 1944-ben mintegy 6600 izraelita vallású magyar állampolgárt hurcoltak el Szegedről, közülük alig 1500 tért vissza, a márványtáblákon 1900 név olvasható. Egy másik tábla 3000 délvidéki mártírnak állít emléket, egy következő a Kistelekről elhurcoltak neveit sorolja. Két fekete kőkoporsó a védtelen áldozatokra emlékeztet, a gyermekekre és az öregekre. 1944-ben a zsinagóga volt a gettó központja, az elhurcoltak ingóságainak gyűjtőhelye. El kell mondani, hogy a templom és a benne felhalmozott értékek megóvása elsősorban az orosz városparancsnoknak köszönhető. |
