Gyönyörű ködbe borult Szeged – galériával

Az ősz egyik leggyakoribb időjárási jelensége a köd – a két fogalom hazánkban szinte összekapcsolódik. A ködös hajnalok kiváló témát tudnak szolgáltatni a fotósoknak vagy a képkészítés szerelmeseinek – ebből láthatnak most egy gyönyörű szegedi összeállítást. 

De mi is ez a természeti jelenség? Tudományos definíciója szerint akkor beszélhetünk ködről, ha a felszín közelében lebegő felhőelemek miatt a látástávolság kisebb, mint egy kilométer. Nyugodt, hideg, felhőmentes, párás éjszakákon a felszín közeli légrétegek gyorsan hűlni kezdenek, így nedvességtartalmuk kicsapódik. Ilyenkor először harmat vagy dér, utána köd képződik. Ugyanis, minél hidegebb a levegő, annál kevesebb vizet tud vízgőz formájában magában tartani, a „feleslegből” pedig harmatcseppek vagy lebegő felhőelemek lesznek. 

Ha a ködtakaró nem túl vastag, akkor reggel, délelőtt a nap sugarai melegíteni kezdik a környező levegőt, a hőmérséklet emelkedése miatt pedig a felhőcseppek visszapárolognak a levegőbe. Előbb-utóbb lyukak keletkeznek a ködrétegen, amelyeken keresztül a nap már a felszínt is képes melegíteni, így a köd alulról és oldalról is vékonyodik. Emiatt szűnik meg a napsütés hatására. A köd másik ellensége a szél. Ha feltámad, akkor a ködös levegő hamarabb összekeveredhet az azt körülvevő szárazabb, többnyire melegebb levegővel, így ez is a látási viszonyok javulását eredményezi. 

Természetesen a ködnek nemcsak a szépségét tapasztaljuk meg ősszel: ez a természeti jelenség felelős a légszennyezettség növekedéséért is. Ezt azonban most tegyük félre és gyönyörködjünk a ködös Szeged látványában.