Több szállal is kötődik az ELI-hez a Nobel-díjas Krausz Ferenc

A magyar származású fizikus, Krausz Ferenc is fizikai Nobel-díjat kap a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi bejelentése szerint. Bár a móri születésű szakember Németországban él, úttörő kísérleti munkásságának eredményei mégis rendkívül fontosak szegedi viszonylatban is, ugyanis többek közt az ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézetben hasznosítják a kutatása eredményeit. Emellett Krausz Ferenc felkért szakértőként részt vett a lézerközpont átvilágításában, valamint molekuláris ujjlenyomat-projektjében partner a Szegedi Tudományegyetem is.

Szabó Gábor okleveles fizikus, az ELI-ALPS lézeres kutatóintézet ügyvezetője lapunknak kedden elmondta, Krausz professzor Magyarországon kezdte a lézeres pályafutását még a '80-as évek közepén, aztán viszonylag hamar Bécsbe került, onnan pedig 2003-ban Németországba ment, ahol felkérték a Max Planck Társaság Kvantumoptikai Intézetének igazgatójának. Megjegyezte, a magyar fizikus nemzetközi hírt keltő eredményeivel már a '90-es évek második felében ismerté vált, akkor világcsúcsokat ért el a nagyon rövid impulzusú lézerek fejlesztésével. Ezt követően, ami már igazán a Nobel-díj felé vezette, egy 2001-ben megjelent lényeges publikációja volt az attoszekundumon kapcsán.

Az ügyvezetőtől megtudtuk, ez valójában egy technika, amivel extrém rövid filmtípusokat, fényimpulzusokat lehet előállítani, amivel a leggyorsabb folyamatokat időben ki lehet merevíteni. Ezek a leggyorsabb folyamatok az elektronoknak a mozgásához kapcsolódhatnak például, amit egészen eddig nem sikerült közvetlenül megfigyelni.

Hozzátette, valójában ez egy széles körben alkalmazható technika, amitől nagyon sok eredményt várnak, hiszen tudomásuk szerint az ELI-nek van a legtöbb, összesen öt attoszekundumos forrása, így vélhetően a felhasználók ide érkeznek majd és tudományos áttöréseket érnek majd el a központ eszközeivel, Krausz professzor kutatásának segítségével. Szabó Gábor szerint ezáltal még megérdemeltebbé válik a Nobel-díj Krausz Ferenc számára.

Szabó Gábor kérdésünkre elmondta, tartják a kapcsolatot Krausz Ferenccel, többek közt azért is, mert az ELI-ben működik az a labor, ahol a molekuláris ujjlenyomat csoport dolgozik. Közölte, jó viszonyt ápolnak, viszont ritkán találkoznak,  mert hol Szaúd-Arábiában, hol az Egyesült Államokban van a professzor. Legutóbb akkor találkoztak, amikor még mindkettőjüknek volt ideje leülni egy kávéra a Klauzál tér sarkán. Ez pár éve történt.

A fizikus kitért arra is, hogy nemcsak Krausz professzor kötődik a központhoz, hanem Anne L'Huillier Svédországban dolgozó francia fizikus is, aki szintén fizikai Nobel-díjat kap idén. Ő ugyanis 6-7 éven keresztül tagja volt az ELI Tudományos Tanácsadó Testületnek, így évente kétszer járt Szegeden és jelentős energiát fektetett abba, hogy a központ fejlesztésére vonatkozó terveket megnézze, véleményezze.