Nobel-díjas lett Karikó Katalin– Galéria

Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora, az mRNS alapú vakcinák orvosi technológiájának kifejlesztését felfedezéseivel megalapozó biokémikus, valamint Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapta idén a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért. A Svéd Akadémia döntését hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben hirdették ki, az esemény kapcsán Nobel-díj váró sajtóeseményt szerveztek a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatalában, ahol online, Zoom-on keresztül nyilatkozott Karikó Katalin a díj kapcsán.

– Most minden csörög, de egy hét múlva ott leszek Szegeden – kezdte a Nobel-díjas biokémikus, aki arra kérdésre, hogy mit mondana most a szüleinek a díj kapcsán, elmesélte, hogy az édesanyja rendszeresen követte a díjátadót mondván: 

.

– emelte ki Karikó Katalin, aki a fiataloknak, az egyetem hallgatóinak szeretett volna üzenni ezzel.

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke üdvözölte Karikó Katalint az online beszélgetésben és azt mondta neki, hogy végre eljött az a pillanat, aminek el kellett jönnie, hiszen ha az utóbbi idők Nobel-díjasait megnézik, köztük voltak olyanok, akiknek nem volt olyan kiérdemelt az elismerésük, mint Karikó Kataliné. Megjegyezte, mindenféle elfogultság nélkül mondja ezt. Hozzátette, úgy véli, ha lenne egy Nobel-díjhoz hasonló díj, amit a kitartásért adnak, ezt is Karikó Katalin érdemelné ki, hiszen rendkívül nagy szerénységgel és kitartással végzi a munkáját.

Az elnök szerint Karikó Katalinnak nemcsak a tudása, hanem a személyisége is lenyűgözte a Nobel-díj bizottságot. Hangsúlyozta, amikor arról beszélünk, hogy kit kellene példaképként a fiatalok elé állítani, akkor ő messzemenően kiemelkedik a tehetséges példaképek közül a kitartásával.

Ahogyan azt Karikó Katalin is jelezte, jövő héten Szegedre látogat, október 12-én a JATE Klubban tart majd szemináriumot, a programra előzetesen regisztrálnia kell az érdeklődőknek.
Képalá: Ismét a Rektori Hivatalban várta az egyetem vezetősége és a sajtó az idei Nobel-díjasok kihirdetését.

Az orvosi-élettani Nobel-díj és kitüntetettjei

Az orvostudományi Nobel-díjat 1901 óta 114. alkalommal ítélték oda, összesen 227 kitüntetettnek: 40 alkalommal kapta egy, 35 alkalommal két, 39 alkalommal három tudós megosztva az elismerést. A 227 kitüntetettből 13 nő, akik közül csak Barbara McClintock vehette át egyedül a díjat 1983-ban. A kitüntetést kilenc alkalommal (1915, 1916, 1917, 1918, 1921, 1925, 1940, 1941 és 1942) nem ítélték oda. A díjat egy kitüntetett nem vehette át: a német Gerhard Domagk a náci kormány parancsára vissza kellett utasítsa a neki 1939-ben megítélt Nobel-díjat, a tudós az érmet és az oklevelet (a pénzt már nem) csak 1947-ben vehette át.

Az eddigi legfiatalabb kitüntetett a kanadai Frederick G. Banting, aki 1923-ban 32 évesen vehette át a díjat, míg a legidősebb az amerikai Francis Peyton Rous, aki 87 éves volt, amikor 1966-ban neki ítélték a kitüntetést. 1947-ben fordult elő első alkalommal, hogy egy házaspár mindkét tagja, Gerty és Carl Cori is megkapta az orvosi Nobel-díjat, majd 2014-ben a norvég May-Britt Moser és férje, Edvard Moser szintén megosztott orvosi Nobel-díjat kapott. 2022-ben első alkalommal díjazták egy orvosi Nobel-díjas tudós gyermekét: az 1982-ben kitüntetett svéd Sune Bergström után fia, Svante Pääbo genetikus is megkapta a Nobel-díjat. A legidősebb élő kitüntetett az 1924-ben született francia-amerikai Roger Guillemin, aki 1977-ben kapta meg az elismerést. 2011-ben a kanadai Ralph Steinman a kitüntetés bejelentése előtt három nappal meghalt, de a díjat - amely 1974 óta posztumusz nem adható - nem vonták vissza, mert a bizottság a döntés meghozatalakor még nem értesült a hírről.

Érdekesség, hogy a jelöltekről ötven évig nem közölhető információ. Így például csak a fél évszázad lejártával derülhetett ki, hogy Sigmund Freud osztrák pszichiátert több mint tucatnyi alkalommal jelölték, ennek ellenére sem kapta meg a díjat.

Az élettani-orvosi Nobel-díjnak eddig három magyar vagy magyar származású kitüntetettje volt. Bárány Róbert (1876-1936), aki az első világháború után Svédországban élt, 1914-ben kapta a díjat "a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért". 1937-ben Szent-Györgyi Albert (1893-1986) kapta a kitüntetést "a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen ami a C-vitamin és a fumársav-katalízis felfedezését illeti" - ő az egyetlen magyar tudós, aki idehaza folytatott kutatásaiért kapta meg a díjat. Az Amerikában letelepedett Békésy György (1899-1972) "a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért" 1961-ben kapott orvosi Nobel-díjat.

Az elmúlt évtized díjazottjai:
   2013 - Az amerikai James E. Rothman és Randy W. Schekman, illetve a német-amerikai Thomas C. Südhof a sejt szállítórendszerének szabályozásával kapcsolatos felfedezésekért.
   2014 - Az amerikai-brit John O'Keefe, illetve a norvég May-Britt Moser és férje, Edvard Moser az agykutatás területén elért eredményeikért.
   2015 - Az ír William C. Campbell és a japán Omura Szatosi a fonálféreg-fertőzések - mint a folyami vakság és a nyirokfilariázis -, illetve a kínai Tu Ju-ju a malária elleni újfajta kezelés kidolgozásáért.
   2016 - A japán Oszumi Josinori az autofágia, vagyis a sejtekben zajló, leegyszerűsítve "önevésként" emlegetett folyamat területén elért eredményeiért.
   2017 - Az amerikai Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young a cirkadián ritmust, azaz a "napi biológiai órát" szabályozó molekuláris mechanizmus kutatásáért.
   2018 - Az amerikai James P. Allison és a japán Hondzso Taszuku a rák elleni modern immunterápia, a negatív immunreguláció gátlására alapuló tumorterápia kifejlesztéséért.
   2019 - Az amerikai William Kaelin és Gregg Semenza, valamint a brit Peter Ratcliffe annak felfedezéséért, hogy a sejtek miként érzékelik az oxigénszint változását és hogyan alkalmazkodnak hozzá.
   2020 - Az amerikai Harvey J. Alter és Charles M. Rice, valamint a brit Michael Houghton a hepatitis C vírus felfedezéséért.
   2021 - Az amerikai David Julius és a libanoni-amerikai Ardem Patapoutian a hőmérséklet és a tapintás érzékeléséért felelős receptorok felfedezéséért.
   2022 - A svéd Svante Pääbo a kihalt emberfélék genomjával és az emberi evolúcióval kapcsolatos felfedezéseiért.