2023.10.07. 15:32

Folyamatos a munka az SBO-n

Balesetet szenvedők, fertőző betegek, mellkasi és végtagfájdalomra panaszkodók - emberek, akik legtöbbször a Sürgősségi Betegellátó Osztályokon keresik a megoldást. Dr. Pető Zoltánnal, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztály vezetőjével és Dr. Bozó Ildikóval, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Dr. Bugyi István Szentesi Multidiszciplináris Centrum Sürgősségi Betegellátó Osztály vezetőjével beszélgettünk.

Delmagyar.hu

Fotó: Karnok Csaba

Dr. Pető Zoltán majdnem egy évtizede áll a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztály (SZTE SZAKK SBO) élén. Ezt megelőzően aneszteziológusként dolgozott, majd néhány évig külföldön vállalt munkát, és emellett európai szakvizsgát és sürgősségi szakvizsgát tett. Mindig is az motiválta, hogy másokon segítsen. Ennek ellenére vallja, hogy a család mindenkor, mindenek előtt áll. Szereti a kihívásokat, odavan a hivatásáért és hisz a csapatmunkában. Vannak betegek, akik ma is hálásak neki azért, hogy megmentette az életüket.

A hozzánk érkezőknek fontos tudniuk, hogy a betegeket a jelentkező tünetek, sérülések súlyossága alapján látjuk el, nem érkezési sorrendben. Az ellátáshoz hozzátartozik a laboratóriumi, vagy más diagnosztikai vizsgálat, ami hosszabbá teszi az ellátási időt, így azoknak is többet kell várakozniuk, akik esetleg „kisebb” problémával érkeztek az osztályra. Ezzel együtt az SBO-n néhány óra alatt vizsgálatok sorát végezzük el és többségében azonnal ki is értékeljük azokat

– fogalmazott Dr. Pető Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztály vezetője.

Az SBO-ra kétféle út vezet

Mint ismertette, a páciensek kétféleképpen kerülhetnek az SBO-ra: az Országos Mentőszolgálaton keresztül, azon belül is a szegedi mentőállomás munkatársainak köszönhetően, vagy pedig úgy, ha saját lábukon sétálnak be. – írja az u-szeged.hu

Gyakran megesik, hogy azok, akiket a mentő hoz be, nem annyira súlyos esetek, mint akik a saját lábukon jönnek be az osztályra. Állt már sorban a pultnál saját magát májon lőtt, stroke-ot vagy szívinfarktust kapott ember, és hoztak már be a kollégák olyan pácienst, akinek az volt az „egyetlen” panasza, hogy csuklik. Sajnos azt kell mondanom, sok olyan beteget látunk, akiknek az egészségügyi ellátás más színterén kellene keresniük a megoldást –

osztotta meg az SBO vezetője.

Hozzátette: az osztályon a 18 év felettieket, a 14 év feletti, súlyos traumát szenvedett gyermekeket, valamint korhatár nélkül a súlyos sérülteket látják el.

A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztály stábja 190 fő, többségük nő. Ez egyébként egyre inkább jellemző a szakmára, nagyon sok lány dönt úgy, hogy egészségügyi területen tanul és a legtöbb esetben ők azok, akik a pályán is maradnak. A munkatársak legnagyobb részét az ápolók adják; a sürgősségi szakápolók, szakápolók, ápolók és segédápolók mellett dolgoznak beteghordóink és adminisztrátoraink és természetesen orvosaink. A legtöbbjük szakorvos, de van általános orvosunk is. Egy műszak 12 órát tesz ki, ahol mindig van egy műszakvezető orvos, körülbelül 19 ápoló, 5-6 adminisztrátor, beteghordók és orvosok. Emellett szerencsére nagyon sok olyan orvostanhallgatónk is van, akik gyakorlatukat nálunk töltik, rájuk is teljes értékű kollégaként tekintünk

– mesélte Dr. Pető Zoltán.

A triázs

Az ellátás első lépése, hogy az SBO-n dolgozó adminisztrátorok felveszik a beteg adatait. Ezt követi az úgynevezett triázs, amikor a beteget a tünetek, sérülések alapján 1-től 5-ig terjedő skálán besorolják. Az egyes besorolású beteg azonnali beavatkozást igényel, az ötös pedig a nem sürgős kategóriába tartozik – ők azok, akiknek nem feltétlenül az SBO tudná a lehető legjobb, leggyorsabb és leghatékonyabb megoldást nyújtani. Nekik legtöbbször gyógyszertári, háziorvosi vagy szakorvosi ellátásra lenne szükségük. A triázs után elvégezik a megfelelő orvosi vizsgálatokat és ellátják a beteget.

Minek köszönhető a szegedi SBO-n dolgozók fáradhatatlansága? A közösség erejének. Ez az, ami jótékonysági főzésre, adománygyűjtésre sarkallja őket, és ez az, ami átsegíti őket egy-egy nehéz helyzeten, eseten, napon vagy időszakon, mint amilyen a koronavírus-járvány volt.

– A csapatnak vannak olyan vezéregyéniségei, akik a szívükön viselik a közösség sorsát és a hátukon hordozzák az éppen aktuális projekteket, programokat. Emellett sokat számít, hogy a stáb tagja egy pszichológus is, aki igyekszik megőrizni a csapat egészséges pszichéjét. Bizonyos időközönként továbbképzéseket, tréningeket tart, konfliktus-, és stresszkezelési, kiégés elleni foglalkozásokat szervez, amelyeken az itt dolgozóknak többnyire kötelező is részt venni. Ez azért is fontos, mert az SBO-n dolgozók azok, akik először találkoznak a betegekkel, az első találkozás pedig, mint köztudott, mély nyomot hagy. A cél az, hogy minden pácienssel a lehető leggyorsabban megtaláljuk a közös hangot – osztotta meg a vezető.

Dr. Pető Zoltánnal arról is beszélgettünk, hogyan segíthetik a betegek a hatékonyabb ellátást.

A megelőzés, vagyis a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel, a folyamatos kapcsolattartás a háziorvosokkal, egyúttal a közvetlen, bizalmi kapcsolat kiépítése, a szakorvosok tanácsainak megfogadása, a gyógyszerészekbe vetett hit és a Mentőszolgálat rendeltetésszerű használata mind hozzátehetne a kórházi sürgősségi ellátás terheinek csökkentéséhez

– mondta.

A szentesi SBO élén is elhivatott, tapasztalt orvos áll

Dr. Bozó Ildikó több mint tíz éve dolgozik, a ma már a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Dr. Bugyi István Szentesi Multidiszciplináris Centrum néven működő, Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztályán. A doktornő a Szegedi Tudományegyetemen szerzett diplomát, majd ezt követően a mindszenti háziorvos mellett gyűjtött negyedévesként szakmai tapasztalatot. Ötödéves volt, amikor elvégezte a mentőtiszti képzést, majd hatodévesként a szentesi mentőszolgálat munkatársa lett. Nem sokkal később lehetősége nyílt a szentesi SBO-n osztályos orvosként munkát vállalni, néhány évvel később aztán sürgősségi szakvizsgát is tett. Ezt megelőzően ugyan más osztályokon is szerzett gyakorlati tapasztalatot, ám a szíve mindig visszahúzta az SBO-ra. 2021-ban kérték fel először arra, hogy vezesse az osztályt, akkor nyolc hónapig felelt a betegellátásért, majd 2023 szeptemberében ismét az osztály élére került.

2023. július elseje óta a szentesi kórház a Szegedi Tudományegyetem részeként működik és látja el a pácienseket. Az integráció célja a betegek biztonságos és színvonalas kezelése, gyógyítása volt. Ahhoz, hogy Dr. Bozó Ildikó az adott műszakban vagy egy adott pillanatban a maximumot tudja nyújtani, a családja adja a biztos hátteret.

A szentesi SBO betegforgalma és személyzeti létszáma lényegesen kisebb, mint a szegedié. A páciensek azonban hozzánk is kétféleképpen kerülhetnek be: ahogyan Pető Zoltán is említette, egyrészt úgy, ha Országos Mentőszolgálat központja riasztja a szentesi mentőállomás munkatársait, de néha még a csongrádi, a kunszentmártoni, a szarvasi, a martfűi vagy hódmezővásárhelyi mentők is hozzánk jönnek. A másik, hogy besétálnak a saját lábukon. Ellátásuk itt sem érkezési sorrendben történik, hanem panaszuk súlyosságával összhangban, a betegfelvétel és a triázs után. Emellett az osztályon párhuzamosan ellátjuk a Traumatológiai Ambulanciára érkezőket is. Az ambulanciára is ugyanígy érkezhetnek a betegek, a súlyos sérültekről a mentőszolgálat munkatársai már az idefelé vezető úton értesítik a Traumatológiát és az SBO-t – sajnos az első percekben nem mindig egyértelmű, hogy az adott pácienst az osztályon vagy az ambulancián kell ellátni

– fogalmazott Dr. Bozó Ildikó.

170 ezer ember a látószögében

Kiemelte: a szentesi kórház látószögébe összesen 170 ezer lakos tartozik. Egy részük Csongrád-Csanád vármegyei, másik részük pedig a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez tartozó településeken él. Mint ismertette: az utóbbihoz nagyon sok, alacsony egészségkultúrával rendelkező falu tartozik. Emiatt, e lakosok körében a problémák sokszor változatosabbak és akár súlyosabbak is.

Az SBO-n egyszerre két beteget tudunk megvizsgálni; két orvossal (egy rezidenssel és egy szakorvossal) két nővérrel és két adminisztrátorral dolgozunk. A Traumatológiai Ambulancián egy szakorvos, egy nővér és egy adminisztrátor dolgozik egy műszakban, ami 12 óráig tart. A betegek, attól függően, hogy milyen állapotban vannak, vagy a betegváróban vagy pedig a fektetőben – ahol 2 nővér van – várakoznak a soron következő vizsgálatra, ellátásra. Ezt követően derül ki, hogy melyik páciens mehet haza, és ki szorul kórházi ellátásra, melyik osztályon. 24 óra alatt a traumatológiai részleggel együtt hozzávetőlegesen 40 és 60 közötti azoknak a száma, akiket kezelünk. Az SBO-n 18 év felettieket látunk el, a Traumatológiai Ambulancián pedig 0-99 éves korig látják el a sérülteket a kollégák

– mesélte a szentesi SBO vezetője.

Az integráció mint remény

A helybéliek és a kórház dolgozói nagy reményt fűznek az integrációhoz. Nemcsak szakmai értelemben szeretnének fejlődni, hanem a humánerőforrás területén is.

Az integrációnak már most nagyon sok pozitív hozadéka van. Reméljük, hogy sok fiatal orvostanhallgató, illetve rezidens kerül majd hozzánk, akik közül esetleg néhányan majd úgy döntenek, ha arra kerül a sor, hogy itt szeretnének munkát vállalni – néhány pozícióra még mindig várjuk a megfelelő embert, így örömmel várjuk a jelentkezőket

– tette hozzá Dr. Bozó Ildikó.