Nincs realitása a 9 órás iskolakezdésnek

Még csak három hete tart az iskola, sok gyermek azonban már most a kimerültség szélén tántorog. A két és fél hónapnyi nyári pihenő után nem könnyű visszaszokni a kora reggeli kelésre és arra, hogy bizony a legtöbb esetben nem jut megfelelő mennyiségű idő az alvásra.

Különböző felmérések bizonyítják, hogy míg a 12 éven aluli gyerekek legkésőbb este 9 körül elálmosodnak, és általában gond nélkül elalszanak, a kamaszkor kezdetével az alvásért felelős melatonin hormon később szabadul fel a szervezetben. Ez azt jelenti, hogy még ha le is feküdnének időben, elaludni nem tudnának. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a gimnáziumok többségében már 8 óra előtt megkezdődik a tanítás – ha  csengetési rend miatt nem is, de a nulladik órák miatt igen – máris kiderül, hogy a napi 8 órás alvás is csak hiú ábránd marad még egy viszonylag korai fekvés esetében is. Ráadásul nem is lenne elég számukra ennyi pihenés: egy tizenévesnek átlagosan 9–10 óra alvásra van szüksége ahhoz, hogy ne alakuljon ki krónikus alváshiány. A kisiskolásoknak egyébként ennél több, 10-12 órára van szükségük, vagyis hiába álmosodnak el és esetleg mennek el aludni korábban, iskolaidőben ők sem tudják kipihenni magukat.

Nem véletlen, hogy időről időre minden szeptemberben előkerül az örök téma: miért nem lehet később becsengetni a diákoknak. A 9 órás iskolakezdésre egyébként számos példa van Európában és Amerikában. Kaliforniában például 2019-ben megtiltották, hogy 8.30 előtt kezdjenek a diákok, Nagy-Britanniában pedig jellemzően 8.20 és 9 óra között kezdődik a tanítás. Hasonló változtatásnak Magyarországon sincs törvényes akadálya, hiszen rendelet csupán azt szabályozza, hogy az első tanítási óra 8 óra előtt legfeljebb 45 perccel kezdődhet korábban. Ennek bevezetéséről azonban egyelőre nincs is szó. A Pénzcentrum múlt héten publikált felméréséből pedig az derül ki, hogy igazán nem is lenne pozitív fogadtatása: a szülők többsége ugyanis nem támogatná a 9 órás iskolakezdést.

Ennek egyrészt van egy logisztikai indoka: ha a szülő 8 órakor kezd a munkahelyén, egy kisiskolással, akit nem lehet felügyelet nélkül hagyni, nem tud reggel mit kezdeni. A felsősök és a középiskolások szüleit pedig a magas óraszámok riasztják el. Egy gimnazistának például nem ritka, hogy 8 órája van – ez reggel 8 órás kezdés esetén is azt jelenti, hogy 15 óra után szabadul az iskolából. Egy későbbi iskolakezdés tehát lényegében kizárná, hogy délután még különórára vagy edzésre is eljusson. Néhány magániskolában egyébként Szegeden létezik a későbbi becsengetés, ezekben azonban vagy egész napos oktatás működik, vagy valóban tovább tartanak az órák a többi intézményhez képest.

Több alvás tehát összességében csak úgy garantálható a magyar diákok számára, ha az iskolai óraszámukat és így terhelésüket csökkentik. Erről azonban egyelőre nincs szó.