2023.08.13. 14:00
A Délmagyarország napilappal repülhetett először Szeged és térsége
Igazi grandiózus látvány tárulkozott az első szegedi repülőnapra kilátogatók elé. Azonban az nem a Szegedi Közlekedési Kft. nevéhez kötődik, hanem a Délmagyarországéhoz. Cikkünkben kitértünk arra is, hogy miként alakult át a repülős élet Szegeden, és hol tart most a repterünk más magyar városokéhoz képest.
A Délmagyarország szervezett először légi show-t Szegeden. 113 évvel ezelőtt. Fotó: Karnok Csaba
A Délmagyarország hírlapvállalat május hó 29-én, vasárnap délután 4 és 7 óra között a szegedi lóversenytéren repülőnapot rendez. A repülésen Blériot-rendszerű gépekkel Montigny gróf és Croquet hírneves francia aviatikusok vesznek részt
– állt lapunk plakátjain 1910-ben. Ugyanis nem az önkormányzati tulajdonú Szegedi Közlekedési Kft. (SZKT) volt az, amelyik repülőnapot szervezett először Szegeden, hanem a Délmagyarország, az SZKT csupán a 2010-es években kezdett el évente légi parádét szervezni a vármegyeszékhelyen.
Ahogyan azt a plakátjaink is hirdették, valamint az első, 1910. május 22-én megjelent lapszámunkban is megírtuk, 1910. május 29-én a lóversenytéren, vagyis a mai Vadaspark lakópark, készenléti rendőrség és a vasút közötti területen vártuk olvasóinkat, a szegedieket és az egész vármegyében élőket.
Mindenképp érdekes, izgató nap lesz ez a vasárnapi, melyet a Délmagyarország kultúrtörténete a vörös betűs napok közé fog helyezni. Egy jelentős kultúresemény, egy lélekemelő látvány részese lesz az a sok ezer ember, aki a lóversenytéren ad találkát minden századok legnagyobb kultúrvívmányának, a repülőgépnek
– írta ezt egykori kollégánk a első lapszámunk harmincharmadik oldalán. A cikkből kiderült az is, hogy azért épp a lóversenytéren szervezte meg lapunk az eseményt, mert ez a tér felelt meg legjobban a pilótáknak a felszálláshoz. Akkoriban Müller Charles, vagyis Louis Blériot francia konstruktőr, pilóta, a repülés egyik úttörőjének híres impresszáriója, ügyintézője is elragadtatással nyilatkozott a térről, úgy vélte, hogy az egész Délvidéken nincs felszállásra alkalmasabb hely.
Világhírű pilóták érkeztek a városba
De nemcsak a helyszínt felmérő ember volt híres, hanem a repülést bemutató pilóták is világhírnek örvendtek.
Montigny gróf és Croquet mérnök neve sikeres budapesti és soproni fölszállásaik révén is eléggé ismertek már egész Magyarországon. Mindketten a La Manche csatorna kitűnő átrepülőjének, Blériot-nak a tanítványai. Blériot-rendszerű géppel szállnak föl, olyan biztonsággal, akár csak mesterük.
Cikkünk szerint mindkét pilóta hosszabb felszállásokat végzett a repülőnapon, így a repülést megtekintő közönség gyönyörű és egészen újszerű látványosságnak volt a részese.
A két gép, amellyel felszálltak, a Helios Automobil társaság tulajdonát képezte. Mindkettő elsőrendű gyártmány volt, és a legújabb, legkönnyebb motorokkal volt felszerelve. Érdekes azonban, hogy a gépeket úgymond rekonstruálni kellett Szegeden, hiszen teljesen apró alkatrészekre szedték őket Budapesten. Így a világhírű pilóták már pénteken megérkeztek a városba, és segédmunkások segítségével mintegy 24 óra leforgása alatt, megfeszített munkatempóval újjáépítették a repülőket. Különös azonban, hogy a munkálatok végeztével nem tartottak próbarepülést.
A közönség olyan nagy méretű tribünökről figyelte a nap eseményeit és a felszállásokat, amilyeneket korábban még sosem láttak Szegeden. Több mint húszezer ember befogadására voltak alkalmasak, de szükség is volt rájuk, hiszen hatalmas érdeklődés övezte a napot, vidékről különvonatok indultak a rendezvény miatt. A repülések előtt és után zenekarok szórakoztatták a nagyérdeműt, valamint büfék és cukrászdák is várták a jelenlévőket. Igazi grandiózus látvány volt a tér.
Előfizetőink ingyen léphettek be a repülőnapra, amelyre 50 koronáért tudott jegyet venni 4 fő részére az, aki az első páholyban akart ülni, míg ugyanennyi személynek a második páholyba már 40 koronába került a belépés. Tribünjegyet 10, 6 és 4 koronáért tudtak váltani, de voltak például állójegyek is néhány koronáért.
Légi parádé a Tisza felett
Így nézett ki tehát Szeged első, repülőkről szóló napja. Azt követően hosszú ideig nem volt ilyen program a városban, majd az 1990-es évek második felében volt jellemző, hogy légi parádét rendeztek államalapításunk ünnepén AN–2-es és Zlin–142-es gép részvételével a Tisza felett.
A szegedi repülőnapok és légi parádé – ma már Szeged International Airshow nevet viselő – programot 2016-ban szervezte meg először az SZKT. Eredetileg 2015-ben, a szegedi reptér megnyitásának századik évfordulóján akarták megtartani, végül egy évvel később sikerült megszervezni a légi show-t. Egyes vélemények szerint ezzel sokak kívánságának tettek eleget több évtizednyi kihagyás után.
Jelentős lett a lemaradásunk
De vajon ma is olyan pozitívan értékelné a szegedi repülőnap helyszínét Müller Charles, vagyis Louis Blériot francia pilóta híres impresszáriója, mint 1910-ben tette? A francia férfi-kézilabdacsapat, a Paris Saint-Germain tagjai néhány évvel ezelőtt annyira nem értékelték pozitívan, miután egy Dornier–320-sal landoltak Szegeden, hogy a vizes fűben kellett hosszasan húzniuk a bőröndjüket. Nem túl színvonalas fogadtatásban részesültek a Pick Szeged elleni mérkőzésük előtt.
Ha ma kilátogatunk a több mint százéves reptérre, akkor kissé olyan érzésünk van, mintha az 1970-es évekbe utaztunk volna vissza, hiszen a szegedi repülőtér továbbra is megmaradt, és úgy tűnik, hogy meg is marad a hobbirepülés otthonaként, miközben országszerte fejlődnek, nemzetközivé válnak a repterek. Például a debreceni, a pécsi és a sármelléki. A legfrissebb hírek szerint ráadásul Debrecenből ősztől hetente két járat indul majd a népszerű egyiptomi üdülőhelyre, El-Gurdakába. Vagy a példák sorában említhetjük Békéscsabát is, ahol másfél milliárdért tervezhetik a reptér fejlesztését. De Szegedtől alig 100 kilométerre, Temesváron is pörög a forgalom a reptéren, térségünkből is sokan választják, hiszen kevesebb reptéri illetékkel utazhatnak például Londonba, mint Ferihegyről.
Ehhez képest Szegeden 1965-ig élt a polgári légi közlekedés, Budapestre lehetett eljutni a Malév gépeivel. A 2000-es évek elején még volt próbálkozás arra, hogy fellendítsék a reptér forgalmát, ezért 2002 és 2003 nyarán kisgépes charterjáratok jártak a szegedi és a dubrovniki repülőtér között, ám az ezzel foglalkozó vállalkozás veszteségesség miatt megszűnt 2003 végén. Azóta nem történt még hasonló próbálkozás sem. Ennek egyik okát az SZKT korábbi vezetője, Majó-Petri Zoltán árulta el. Azt mondta, a szegedi repülőtér számottevő utasforgalom lebonyolítására alkalmatlan, hiszen jellemzően 180 fő körüli befogadóképességűek a repülőgépek, amelyeknek lényegesen nagyobb pályára lenne szükségük, mint amellyel Szeged rendelkezik. Bár repülőnapot kaptak a szegediek a Botka László vezette önkormányzattól, de a nemzetközi reptér továbbra is hiány.
Szegedi hírek
- Új felfedezést tettek szegedi kutatók a C-vitaminról
- Évente egy pedagógus kaphatja meg, idén szegedi tanárnőt ismertek el a Toldy Ferenc-díjjal
- Programozói versenyt nyert a SZTE csapata
- Megreggeliztették a bicikliseket a TIK-nél (Galéria)
- Folytatódik a Földmíves és Sárkány utca felújítása
