Ünnep: háromszáznál is több hősnek mondunk köszönetet a vármegyében

– Idén 75 éve annak, hogy létrejött az Országos Mentőszolgálat. Mi minden kellett ahhoz, hogy ennyi időn keresztül és ma is működni tudjon? 

– Akár a világon, akár Európában ritka esemény, hogy egy állami mentőszolgálat a 75 éves korát megérje. Magyarországon már 1887-ben elindult Budapesten a szervezett mentés a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesülettel, majd annak a mintájára 1926-ban elindult a felépítése a Városok és Vármegyék Önkéntes mentőegyesületének. De kellett egy átgondolt elképzelés is arról, hogy miként valósuljon meg egy országnak a mentése, így megbízták Orovecz Bélát, aki korábban katonaorvos volt, hogy építsen fel egy egységes országos hálózatot. Ennek kö­szönhetően 1948. május 10-én, tehát 75 éve jött létre az Országos Mentőszolgálat. 

– Az Országos Mentőszolgálat ön­magában olyan dolgokat valósított meg az elmúlt hét évtizedben, ami unikumnak és specifikumnak számít. 

– Igen. Kiemelendő, hogy 1954-ben útjára indult a ro­hamkocsi szolgálat, ami a vi­lágon egyedüli volt. Nemcsak egy kiemelt szintű ellátást biztosított az akkori kor elvárásai­nak megfelelő mentéstechnikai eszközrendszerrel és a 3 fős egységgel, hanem oktatási és tudományos színtere is volt a prehospitális ellátásnak. Tehát a rohamkocsin dolgozó or­­vosok képezték a következő generáció szakembereit, illetve a tapasztalataikat rendszeresen közölték nemzetközi és hazai szakmai területen. De 1956-tól a 2000-es évek elejéig mű­­ködött hazánkban a Mentőkórház, ami a mai sürgősségi betegellátó osztályok elődje volt, és ami által a mentőszolgálat közvetlenül egy sürgősségi ellátásra szakosodott intézménybe tudta szállítani a betegeket. Továbbá a 70-es évektől elindult a fejlesztése a légi mentésnek is, de a 75 éves OMSZ történetében jelentős volt az is, hogy a mentésbe egy új szakdolgozói, diplomás szakdolgozói szereplőt engedett be, akik a mai napig a kiemelt szintű mentőellátás domináns résztvevői, ők a mentőtisztek. Az 1970-es évek közepétől elindult egy mentőtisztképzés Budapesten, ami a mai napig folyik, most már több helyen az országban. Továbbá az Országos Mentő­szolgálatnak nagyon nagy sze­­repe volt a korai, helyszíni vérrögoldó kezelés bevezetésében, de az életveszélyes szívritmuszavarok elektromos sokkal történő kezelésében is elsők között jártunk a világon. 

– De jelentős technikai fejlődésen is átesett az Országos Mentőszolgálat az elmúlt 75 évben. Mi volt ezek közül az igazán meghatározó? 

– A gépjárműparkunk hihetetlen fejlődésen ment keresztül, hiszen a mostani járművek minden olyan adottsággal rendelkeznek, ami a legmagasabb szintű, leggyorsabb mentéshez szükségesek, ráadásul most már 5 év alá esik a járműveink átlagéletkora. Ugyanígy a mentéstechnikai eszközparkunkban is elképesztő megújulás történt, így ma már azt mondhatjuk, hogy a legkorszerűbb életmentő rendszereket használjuk a helyszínen. De szakmai fejlődést is kiemelném, hiszen folyamatos a szakembereink képzése, évente kötelező továbbképzésen vesznek részt, ahol az aktuális eljárásrendeket frissítik fel, majd számot is adnak a tudásukról. Ehhez társulnak gyakorlati skill- és szituációs képzések is. A dél-alföldi régióban minden mentőállomáson ezen felül évente 3-4 alkalommal tartanak szabadidős képzéseket is, ahol a legfontosabb vagy éppen a nagyon ritkán alkalmazott eljárások szinten tartása zajlik elméletben és gyakorlatban is. 

– Az Országos Mentőszolgálaton belül a Dél-alföldi Regionális Mentőszervezetnek is van unikuma, amelyet tavaly az Európai Stroke Társaság és az Angels kezdeményezés gyémánt és platina díjjal ismert el. 

– 2020. július 1-jével az országban egyedüliként útjára indítottunk a régióban egy új stroke betegút szabályozást. Azokat a betegeket, akiknél a probléma hátterében nem vérzés, hanem agyi nagyérelzáródás áll, és a vérrögoldó eljárás valami okból nem végezhető el, nem a területi kórházba szállítjuk, hanem azonnal a szegedi Neurológiai Klinikára. Ott ugyanis az országban egyedülálló módon 24 órás intervenciós ügyelet van, így az év minden napján fogadni tudják ezeket a betegeket, akiknél azonnal elvégzik a diagnosztikus vizsgálatokat és szükség esetén az intervenciót, vagyis a katéteres eljárást. A régióban minden bajtársunkat sikerült kiképezni arra, hogy a helyszíni tüneteket jól értékeljék, majd ennek megfelelően referáljanak a neurológus szakorvosnak, és ha indokolt, akkor azonnal Szegedre szállítsák a beteget, akinek így jelentősen javítani tudjuk az életminőségét. Tavaly ezt a tevékenységünket ismerték el. Míg 2021-ben 87, addig 2022-ben már 105 olyan beteg volt, akit a helyszínről közvetlenül a szegedi klinikára szállítottunk, mert a gyors helyszíni állapotfelmérés alapján nagyérelzáródás volt feltételezhető náluk. 

– Hány beteget láttak el az elmúlt egy évben vármegyénkben? Me­­lyek voltak a legkiemelkedőbb esetek? 

– 2022-ben 317 bajtársunk összesen 52 ezer 671 esetben nyújtott segítséget. A mentőegységeink 1 millió 389 ezer 523 kilométert futottak az egy év alatt, és állomáson kívül 76 ezer 74 órát tartózkodtak. A vármegyében 2022-ben 9 tömeges balesetet láttunk el, amelyek közül a legnagyobb sérültszámmal járó a Forráskúton történt migránsbaleset volt, amelyben 29-en sérültek meg kora hajnalban, a helyszínre 16 mentőegységet riasztottunk. A migráció egyébként a mentőkre is pluszterhet ró, hiszen el kell látnunk a kerítés átugrálásakor megsérült határsértőket, valamint a hosszú bolyongások során megbetegedett, legyengült migránsokat is. 

– Az életmentés mellett a szakemberek képzésében is jelentősen kiveszik a részüket. 

– Így van, a Szegedi Tudományegyetem karain zajló ál­­talános orvos képzésben, az ápoló mesterképzésekben és a mentőápoló képzésben is jelen vagyunk, valamint a gyakorlati képzések képzőhelyeként is működünk, mindemellett pedig a leendő gyógyszerészek képzésben is segítséget nyújtunk. De nemcsak az egyetemen oktatunk, hiszen havi rendszerességgel a szegedi mentőállomáson a laikusoknak hősképzést tartunk, amelynek során az újraélesztés lépéseit sajátíthatják el. A laikusok egyébként a mentésirányításunktól telefonon szakszerű segítséget kapnak ahhoz, hogy mit kell tenniük a mentőegység megérkezéséig, például a hirtelen keringésleállás kapcsán. Egyébként a mentésirányítás is teljesen új alapokra helyeződött az elmúlt évtizedek során az új informatikai háttérrendszerek által, amelyek sokat segítenek abban, hogy megtalálja a mentésirányító az adott helyszínhez legközelebb található szabad egységet. Emellett nagyon komoly kikérdezési protokollt vezettek be részükre, ez alapján pedig a lehető legjobb vélt diagnózist tudják felállítani, tehát a segítséget kérő személytől beérkezett információk alapján a legideálisabb döntést tudja hozni a mentésirányító arról, hogy mely egységet küldje a helyszínre, valamint összesen hány egységre van szükség a probléma kezeléséhez. 

– Csongrád-Csanád vármegyében mikor indul el az új, egységes alapellátási ügyeleti rendszer? 

– Várhatóan ősszel indul el, de a vármegyében már hosszú évek óta mi látjuk el több orvosi ügyeletnek a diszpécserszolgálati feladatait, valamint két kistérséggel, a szegedivel és a makóival közösen szervezzük az alapellátási ügyeletet.