Ősrégi szokással dacolnak az áttelelő gólyák

Hacsak nem sérült, nem szorul az ember segítségére a télre itt maradt gólya, nem szükséges etetni vagy befogni és ezzel beavatkozni a természet rendjébe. A vadon élő állatoknak káros lehet, ha megszokják az emberi közelséget és segítséget – hangsúlyozta többek között a Mártélyi Tájvédelmi Körzetet is kezelő Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága cikkében. Ahogy írták: ma már nem mondható ritkaságnak hazánkban a havas, téli táj fölött szálló gólya. Az ezredforduló után vált szinte legendává Fülöp, akit még 2003-ban Spanyolországban gyűrűztek meg, majd 2006-tól egészen 2018-as haláláig Bodrogkeresztúr környékén élt. Soha nem kelt vándorútra Afrikába. De hasonló hírnevet érdemelt ki Matyi is, Ásotthalom kedvence, aki ugyancsak megspórolja minden ősszel a 16-18 ezer kilométeres szárnyalást és a nagyközségben marad.

Mára egyre több fajtársukat látni, akik megpróbálkoznak hazánkban vagy a Kárpát-medencében az átteleléssel. Tamás Ádám természetvédelmi őrkerület-vezető szerint sokan azt hiszik, hogy a hideg miatt vándorolnak el a madarak. Holott vonulásuk alapvető magyarázata a táplálékhiány, hiszen télen beszűkülnek a táplálkozási lehetőségeik. Az elmúlt években viszont meglehetősen enyhék a telek, az Alföldön a nagyobb hótakaró is rendre elmarad. A Magyarországon áttelelő gólyáknak reálisak az esélyei az életben maradásra, hiszen tarlókon azért találnak egereket, pockokat, és a madarak által ugyancsak sűrűn látogatott hulladék-lerakókról is tudnak élelmet szerezni. Tamás Ádám szerint előfordulhat az is, hogy a madárnak nincs ereje a vándorlásra, esetleg fiókaként későn repült ki a fészekből és nem tudott a gólyacsapatokkal tartani. Krnács György természetvédelmi őrkerület-vezető szintén úgy véli, hogy a magányos gólyáknak jut az áttelelés sorsa, mert egyedül nem éreznek késztetést nekivágni a hosszú útnak.

Mint azt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is hangsúlyozta: az ilyen áttelelési próbálkozás alapvető alkalmazkodási, evolúciós stratégia. Kedvezőtlen körülmények között elpusztulnak az eltérő viselkedésű egyedek, de a környezet, így a klíma változásával szaporodni tudnak és utódaiknak is átadják az egyre sikeresebb viselkedési sajátosságokat.

Sürgős természetvédelmi esetben a Kiskunsági Nemzeti Park Természetvédelmi Őrszolgálatának ügyelete hívható 8 és 20 óra között a 06 30/555-6171-es telefonszámon.