Megkezdődött Joób Mártonék pere

A több százmilliós áfacsalással gyanúsított Joób Mártont még 2020. július végén vették őrizetbe, le is tartóztatták. Összesen 184 napig volt fegyházban a képviselő, aki 2021-ben a koronavírus-járvány utáni első szegedi közgyűlésen jelent meg újra a nyilvánosság előtt. Az Összefogás Szegedért frakciójából 2022 novemberében zárták ki,  amellyel kapcsolatban elmondta, az indokok, ami miatt kizárták Botka László frakciójából, alaptalanok, és nem is igazak.

A Szegedi Törvényszék közleménye szerint január 10-én a vádirat ismertetésével, valamint hat vádlott vonatkozásában az előkészítő ülés megtartásával megkezdődött a szórólapterjesztéssel foglalkozó bűnszervezet ügye. Az előkészítő ülés első napján a bűnösségét egyetlen vádlott sem ismerte el – írták közleményükben.

A vádirat lényege szerint a szórólapterjesztéssel, műsorújság kiadásával foglalkozó céget irányító első rendű vádlott a körülmények számára kedvezőtlen változása miatt a piacon maradás és terjeszkedés érdekében elhatározta, hogy létrehoz egy bűnszervezetet a költségek minimalizálása és az adó meg nem fizetése érdekében. A vádlottak kezdetben Csongrád-Csanád, majd a későbbiekben Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyékben működő olyan céghálót hoztak létre, amelyben a szórólapterjesztést végző alkalmazottak egy részét a lánc alján levő gazdasági társaságokhoz jelentették be, vagy azt meg sem tették. A cégháló alján levő, strómanok nevére íratott társaságok azonban adóbevallást nem nyújtottak be, vagy ha igen, akkor adófizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget, szerepük a fiktív számlák kiállítása volt.

Ténylegesen azonban a szórólapterjesztést továbbra is a szegedi első rendű vádlott és társai koordinálták, a bűncselekmény leplezésére valótlan teljesítési igazolásokat állítottak ki, külön könyvelést vezettek, a céghálón keresztül átutalásokkal átfuttatták a pénzt, majd a számlázási láncolat alsóbb szintjein lévő cégeket működtető vádlottak a jutalékok levonása után készpénzben visszajuttatták azt a szervezet vezetőjének.

A bűnszervezet 2013 és 2017 között 271 millió forint áfát nem fizetett be a vádirat szerint. Az eljárás a fiktív számlákat befogadó más gazdasági társaságokat is feltárt, köztük építőipari vállalkozásokat, 11, az ország több megyéjében patikát üzemeltető céget, amelyek esetében az 500 ezer és 22 millió forint közötti vagyoni hátrányt az elkövetők jelentős részben a nyomozás során megtérítették.

A bíróság az előkészítő ülést a további vádlottak vonatkozásában csütörtökön tartja.