Szegedre érkezett Szibéria – fogadására árstoppal készültek

„A dermesztő hideg megváltoztatta a város képét. Csak az mozdul ki, akinek halaszthatatlan dolga van. A vízvezetékek és gázórák sok helyen befagytak, a reggeli órákban többszáz bejelentés érkezett a gázgyárhoz és a vízműtelephez” – írta 1942. január 25-én a Délmagyarország. Palicson –33 fokot, Szegeden –25, a város külterületen –27 fokot mutatott a hőmérő. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint az elmúlt 120 év legalacsonyabb hőmérsékletét mérték akkor Szegeden, hivatalosan mínusz 29,1 Celsius fokot. 

Akkor is volt rezsicsökkentés

A tűzifából már 1941 őszén betáraztak, 2500 vagonnyit szállítottak a városba. A hatóságok osztottak-szoroztak, végül arra jutottak, ennyivel kihúzza a település a telet. Nem lesz szükség többre, mert egyre többen már szénnel fűtenek. Mindenesetre a faárak terén is rendet tettek. A tűzifa árát, ahogy korábban is, maximálták, 3 pengő 85 fillérbe került mázsánként, de ehhez még hozzáadták a szállítási költséget is. Pont ebből lett a galiba, hirtelen minden fa, nem Miskolcról, hanem Rahóról érkezett, legalábbis papíron. A korabeli szegedi hatóság lépett: arra kérte az árkormánybiztost, hogy egységes szállítási tarifát állapítson meg – derült ki az 1941. november 25-i lapszámból. 

Öt pengőről álmodtak

„Rongyokba burkolt, fáradtarcú emberek, akik napi 8 órán keresztül lapátolták és hordták csomóba a havat, – 4 pengő napibérért. Erre a napi 4 pengőre otthon többnyire öttagú család vár, feleség és 4 apró gyermek, akiknek kenyeret kell adni és meleg szoba is kell, hogy meg ne vegye őket a jó Isten hidege…” – olvashattuk az 1942. január 9-i számban. Lapunk korabeli újságírója szerint majdnem félméteres hó borította a várost. A település utcáit a köztisztasági vállalat száz alkalmazottja és ötven alkalmi hómunkás, továbbá két motoreke és három lovas eke próbálta járhatóvá tenni. A cikkből az is kiderült, hogy miről álmodott egy korabeli hómunkás: fővárosi bérről. Ott 5 pengőt és naponta háromszor meleg ételt is kaptak kollégái.

Mindörökké foci 

A januári fagyhullámtól és az évek óta tartó – a történelemkönyvekbe második világháborúként bevonuló – katonai összecsapásoktól Európa szerte szenvedtek az emberek. A Délmagyarország az MTI alapján arról írt, hogy Bulgáriában sok helyen mínusz 31 fokot mértek, ezért a közoktatásügyi miniszter valamennyi iskola bezárását elrendelte február l-ig. Míg Franciaországban a szállodákat nem tudták elegendő fűtőanyaggal ellátni. A központi fűtés nem működött kielégítően, a szobákban a hőmérséklet 4-5 fok között ingadozott. Miközben a keleti fronton mínusz 41 fokban zajlottak a harcok... 

A szegedi labdarúgók viszont állták a sarat, vagyis a havat! A sarkvidéki hidegben is szabadtéri edzéseket tartottak. Lapunk január 23-án arról írt: „Mielőtt a játékosok a nagy hidegben kimentek volna a szabadba, Hesser Tibor edző valamennyi futballistát részben vazelinnal, részben olajjal, vagy más zsirtartalmu anyaggal bekente, hogy a testet ellenállóbbá tegye a hideggel szemben.”