Egy gyógyfürdő helyett lett madárparadicsom a Fehér-tó

Az elmúlt hétvégén indultak el a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei csoportjának darutúrái, a darvak behúzását a következő hétvégéken is megcsodálhatják a résztvevők. Korábbi múltidéző cikkünkben megírtuk: az 1920-as években felmerült, hogy gyógyfürdőt létesítenek a szegedi Fehér-tónál. Rigler Gusztáv, a szegedi egyetem tanára ugyanis megállapította, a tó vizének sziksótartalma, így gyógyereje jóval nagyobb, mint a környékbeli fürdőké. Végül a nagy tervekből semmi nem lett, az 1930-as években azonban a tó elindult a madárparadicsommá válás útján. Ennek lapunkban is nyomai maradtak, és főként Beretzk Péternek, a szegedi MÁV-kórház orvosának, majd igazgató-főorvosának volt köszönhető, aki ornitológiai munkásságával szerzett országos hírnevet.

Úttörő kutató

Tokody Béla, a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei titkára írta cikkében, ami az MME oldalán is olvasható: 1932-től négy évtizeden át végezte kutatásait a tavon.

Eredményeit több mint 400 tudományos és ismeretterjesztő cikkben mutatta be, és a hazai madárfotózás egyik úttörőjeként is számontartják. Lapunk is hírt adott nem egy előadásáról, előtte a szikes tavakat szinte senki nem vizsgálta. 1938. február 18-án is beszámoltunk egy előadásáról:

„A szikes víznek megvan a maga sajátos madárvilága – mondotta –, mely elsősorban sós vizével a tengeri madárfaunát csábítja magához. Ilyen sziksótartalmú és ennyire összefüggő, egységes szikes terület nincs az országban (…) A legritkábbnak tartott madárfajok úgyszólván itt évente előkerülnek. Izlandi partfutó, nyílfarkú halfarkas, lócser, terek cankó, laposcsőrű víztaposó, sárjáró, mind olyan madarak, amelyekből csak alig néhány került elő az országban, és néha 30-40 év is eltelik, míg hírt adnak magukról.”

Kegyelmet kért

Még a tájátalakítások előtt, az ősi tó végnapjaiban kezdte el járni a területet. Amikor Szeged kezdeményezte a Fehér-tó gazdasági hasznosítását, óriási erőfeszítéseket tett, hogy megmentse, ami még menthető. Az ősi szikes tó megmaradt részeit 1936-ban Szeged helyi védettségű területévé, 1939-ben országos védettségű területté nyilvánították, létrehozva ezzel Magyarország első madárrezervátumát. 1939 március 10-i lapszámában arról írt a Délmagyarország, hogy Beretzk Péter beadványban kérte a várost, nyilvánítsák védettnek a tó területét. Május 24-én jelent meg lapunkban: amikor elterjedt, hogy a Fehér-tó négyszáz holdas területi védettsége megszűnik, és a gazdák szabadon legeltethetik rajta juhaikat, „nyomban fölkereste Pálfy József dr. polgármestert, és kegyelmet kért a madarak számára” , amíg a fiókák kirepülnek.

Sokat tett a városért

Beretzk Péter közéleti emberként is sokat tett városáért, nevéhez fűződik például a múzeum épületének kibővítése, a Stefánia park rendezése. A Magyar Madártani Egyesület megalakulása előtt néhány hónappal hunyt el. 1994-ben avatták emléktábláját egykori lakóháza, a Károlyi utca 2–4. szám alatt.