Szeged közgyűlése 1930. október 27-én döntött a halgazdaság létesítéséről. Fehértón a szikes terület hasznosításának gondolata sokszor felmerült. Sikertelen gyapot- és rizstermelés után újra és újra szóba került egy tógazdaság létrehozása.
Minden évben hálás fotótéma a lehalászás. A halászok kevésbé élvezik az egész napos munkát a hideg, néhány fokos vízben. Karácsonykor a legnagyobb a roham.
Fotó: Török János
Fotó: Török János
Fehértón a körtöltéses halastavak kivitelezése kilencven éve, 1931. március 5-én kezdődött. Az első halasítást a Kelebiai Tógazdaságból a szatymazi vasútállomásra érkező 280 mázsa halivadékkal 1932 tavaszán végezték, és bíztak benne, hogy év végén már piacra kerülhet a halgazdaság első termése; egykilós potykák formájában.
Az első termés 1933. augusztus 8-án jelent meg a szegedi piacon, ahol kilogrammonként 80-90 fillért kértek érte.
Fehértó az ország második legnagyobb területű, 141 tóegységből álló, épített tórendszere. Fotó: Frank Yvette
1800 tonna hal
Az ország második legnagyobb területű, 141 tóegységből álló, épített tórendszerének több fontos elvárásnak kell megfelelnie: belvízmentesítés, belvízvédelem, halkereskedelem, vendéglátás. A tórendszert 2017-ben Sándorfalva és Szatymaz is felvette a Települési Értéktárba, és még ebben az évben bekerült a Csongrád Megyei Értéktárba is. Fehértón az éves haltermés 1500-1800 tonna.
A tipikus alföldi körtöltéses halastavakban pontyot, fehér busát, amurt, szürke harcsát, csukát, süllőt nevelnek.
Minden évben hálás fotótéma a lehalászás. A halászok kevésbé élvezik az egész napos munkát a hideg, néhány fokos vízben. Karácsonykor a legnagyobb a roham. Fotó: Török János
Saját feldolgozó
Korábban a halgazdaság a szegedi Mars téri piaccsarnokban üzemeltetett halboltot és halsütödét. Az üzleteket az 1990-es évek közepén lezajlott privatizáció során az ott dolgozó személyzet vásárolta meg, és saját vállalkozásban működtette tovább.
A 2007 karácsonyára átadott halfeldolgozó és halbolt friss élő hallal vagy feldolgozott hallal áll a vásárlók rendelkezésére. A Szegedi Tükrös Ponty Filé 2011 óta az országban egyedüliként jogosult a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy használatára.
Sokan viszik konyhakészen, tisztítva és filézve a halat. Ki hogy szereti. Van, aki azt szereti, ha a főzés előtt még ugrál a hal. Pontyot filéz Lovai István, a halfeldolgozó vezetője. Fotó: Török János
A Szegedi Tükrös Ponty
A társaság a Szarvasi Halászati Kutatóintézettel együttműködve több évtizedes kutatómunka eredményeként a helyi adottságokhoz jól alkalmazkodó, genetikailag ellenálló, zsírszegény és kiváló ízű, államilag elismert önálló tájfajtát tenyésztett ki: a Szegedi Tükrös Pontyot.
A Szegedi Tükörponty 2019-től hazánkban földrajzi védettséget élvez, a folyamatban lévő eljárás alapján várható, hogy megkapja az európai uniós oltalmat is.
Természetvédelem
A Szegedi Fehértó madárvilága évszázadok óta ismert. A térség belvízvédelmét megoldó főcsatornák építése, a tórendszer létrehozása után az élővilág ugyan kissé átalakult, de gazdagsága, jelentősége nem csökkent. Ma a tórendszer a Kiskunsági Nemzeti Park kezelésében lévő Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet részeként a NATURA 2000 területe és a Rámszari egyezmény hatálya alá tartozik.
A tórendszert a Csongrád-Csanád Megyei Madártani Egyesület tagjain túl a bel- és külföldi természetbarátok, hivatásos és amatőr ornitológusok, valamint természetfotósok rendszeresen felkeresik.
1938 májusában megnyílt a Fehértói Halászcsárda. Formája miatt pagodának csúfolták. Fotó: Fortepan/Kelemen Zsuzsa
Szögediből Halászcsárda
A Fehértói Halászcsárda története a kezdetek óta összefügg a halgazdaságéval. 1937 augusztusának végén Vitéz Imecs György főispán a törvényhatósági kisgyűlésen bejelentette, hogy a polgármester előterjesztése alapján tárgyalják a Fehértói Halgazdaság területén egy halászcsárda építésének elképzeléseit.
A Délmagyarország 1938. április 12-i számában már arról írt, hogy májusban megnyílik a Fehértói Halászcsárda. Az elkészült épületet a környékbeli szegedi nép csúfolódva „pagodának” nevezte, kínai stílust látva benne. Pedig a tornyos faépület felvidéki és kárpátaljai stílusjegyeket hordozott magán. A halászcsárdát 1944. október 10-én aknatalálat érte és porig égett. 1990 közepén privatizáció során vette meg a halászcsárdát a jelenlegi csárdagazda, Frank Sándor.
