A koronavírus elleni gyógyszert fejleszt az űrben az egyetem

Navigációs rendszerek, hírközlés, telekommunikáció, meteorológiai előrejelzések, földmegfigyelés – ezek ma már mind az emberi civilizáció alapszolgáltatásai között vannak, és mindegyiket az űrtevékenységnek köszönhetjük. Éppen emiatt van szükség arra, hogy az űrszektor minél nagyobb fejlődésen menjen keresztül a következő években.

Lapunknak Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos hangsúlyozta, van mire büszkének lennünk, hiszen tavaly egy magyar űrkémiai cég eszköze végezte a Nemzetközi Űrállomáson azt a kísérletet,

amelynek célja a koronavírus elleni egyik gyógyszer, a Remdesivir továbbfejlesztése volt.

A súlytalanság körülményeit kihasználva módosították a készítményt úgy, hogy az a vesebetegeknek is adható legyen. Megjegyezte, januárban hozták vissza a Földre a gyógyszert, a kiértékelések szerint pedig sikeres volt a munka, már a NASA is érdeklődik a kí­­sérlet iránt. Erre pedig mi, Csongrád-Csanád megyeiek is büszkék lehetünk, hiszen a sikeres munkában a Szegedi Tudományegyetem is részt vett.

Ferencz Orsolya elmondta, a szegedi egyetem bekapcsolódott egy másik kísérletbe is, amelynek során egy másik űrkémiai labort fejlesztenek, ahol további gyógyszerfejlesztések valósulnak majd meg.

Beszámolt arról is, hogy hazánkban az SZTE Általános Orvostudományi Kara rendelkezik Repülő- és Űrorvosi Tanszékkel, ami a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Kecskeméti Repülőorvosi, Alkalmasságvizsgáló és Gyógyító Intézet repülőorvosi épületszárnyában található. A tanszék kutatásai is hozzájárultak számos olyan eredményhez az űr speciális körülményei között a kardiovaszkuláris rendszerről, a Parkinson-kórról és a csontritkulásról is, amelyeket egyébként a földfelszínen végzett vizsgálatokkal nem derítettek volna ki. Ezek mind a hatékony gyógyszerfejlesztéseket segítik.

A miniszteri biztos rámutatott, hazánk is teljes jogú tagja az Európai Űrügynökség­nek, és részt vesz a Lunar Gateway, vagyis a Hold körül épített űr­­állomás és az ehhez tartozó kommunikációs központ létrehozásában, amellyel biztosítható lesz majd még nagyobb adatforgalom a Hold és a Föld között.

Ráadásul az ehhez szükséges eszközök egy részét is egy magyarországi cég fejleszti ki.

Ferencz Orsolya szerint arra is büszkék lehetünk, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnökcsoportja már a harmadik 5×5×5 centiméter méretű zsebűrholdat hozta létre, amivel már feltérképezték a Föld magas légkörében az emberi tevékenység által okozott elektroszmogot. Sőt önmegsem­misítő módszerre is képes a mini műhold, így nem válik űrszemétté, ha lejár a használati ciklusa.

Fontos információ az is, hogy az Európai Űrügynökség újra asztronautákat keres, május végéig várják a jelentkezőket hazánkból is, sőt, idén először para-asztronautát is válogatnak a csapatba. Tehát a lehetőség adott arra, hogy újra legyen űrhajósa Magyarországnak.