A jövőnek telepítették a kecsegét

A hétvégén három szövetség, a Közép-Tisza Vidéki, a Körös-vidéki és a Csongrád Megyei Horgász Egyesületek Szövetsége összehangoltan telepített kecsegét Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Csongrád-Csanád megye folyóvizeibe. Az összesen 875 kilogramm egynyaras korosztályú nemes halból négy helyen engedtek a Körösökbe, 100 kiló jutott Makónál a Marosban – a Tiszába pedig Szolnoknál és Szentesnél került az élővízbe a kecsege, az utóbbinál 200 kilogrammos tételben.

Jó étvággyal

A kecsegék a homokményi Rideg és Rideg Fish Farm Kft. recirkulációs halgazdaságából érkeztek és a halak mérete – 60 dekás átlagos egyedsúlya – a korosztályához képest nagynak számított. Ezt Rideg Árpád tulajdonos azzal magyarázta, hogy a téli időszakban vízhőmérséklet viszonylag magas, 14-16 °C fokos volt, így a halak táplálkozása nem lassult, sőt, az évszakhoz képest kifejezetten jó étvággyal bírtak.

– Bízunk benne, hogy a szép, vírusmentes állományból származó kecsegék javítani fogják a folyóink élővilágát

– mondta lapunknak Oláh Szabolcs. A megyei szövetség halgazdálkodási referensétől megtudtuk, a kecsege a tokfélék családjába tartozó különleges, porcos folyami halfaj, egykor nagyon gyakori volt Magyarország folyóvizeiben. Mára az élőhelyek átalakulása – folyószabályozások, duzzasztóművek – és a vizek ökológiai állapota, nehézfém szennyezése, továbbá az orvhalászat is veszélyezteti állományát.

Veszélyeztetett

Védelme miatt Magyaroszágon természetes vizeken nem horgászható halfaj – a helyzet javítása érdekében 2016-ban országos kecsege visszatelepítési akció indult. Tilos kifogni, mégis telepítik.

– Növelni a kecsege természetes állományát, hosszú távú cél, hogy ez a nemes hal újra fogható legyen.

Minden évben helyezünk ki és nagyon remélem, hogy 10 éven belül eljuthatunk oda, hogy a horgászoknak ne kelljen visszadobni, ha véletlenül a horgukra akad – mondta felvétésünkre a szakember, hozzátéve, azt nagyon megköszönik, ha valaki a vízbe visszaengedés előtt fotóval dokumentálja a fogást, mert gilisztára és műcsalira is rákap a kecsege.

Áramláskedvelő

Megtudtuk, magas vízállás esetén be tud jutni a holtágakba, így ritkán ott is felbukkanhat, de inkább a mederben mozog, áramláskedvelő faj. Vagyis – ahogy laikus kérdésünkre megtudtuk – nem úszik ki gyorsan az országból a frissen telepített állomány, ha pedig idővel ez megtörténik, akkor visszafelé, a Vajdaságból is jöhet hozzánk a kecsege. Amire az jellemző, hogy kora tavasszal inkább az árral szembe vándorol.

– Azt vettük észre a telepítésnél, hogy miután észhez tért a hal, beállt a sodrásba és elindult a folyón felfelé.

Különösen látványos volt ez a Maroson, a makói híd lábánál – emlékezett vissza Oláh Szabolcs. A megyei szövetség halgazdálkodási referense kérdésünkre azt is elárulta, hogy 3800 forintba került egy kiló kecsege, meg kell fizetni azt, hogy nagy alaposságot igényel a tenyésztése.