2021.03.10. 16:40
A baksi magtár kalandos története
A baksi magtár rossz állapotú. Tulajdonosa azt tervezi, hogy felújítja, vagy olyannak adja el, aki rendbe hozná és hasznosítaná valamilyen célra. Többen megkeresték, akik az építőanyagért vették volna meg, és el akarták bontani. Nekik nem adta, szeretné, ha megmaradna az utókornak. Ennek apropóján megismerkedünk az épület történetével.
A magtárat mindenképpen hasznosítani szeretnék. Fotó: Török János
– A magtár Pallavicini grófnak köszönhető, ő építtette az 1880-as években itt a baksi majorban, körülötte voltak a cselédlakások és a különböző kiszolgálóingatlanok – mondta Búza Zsolt, Baks polgármestere. Hozzátette, a grófi uradalom 11 majorból állt a környéken és kicsit távolabb.
Építés
– A faluhoz közeli, Levelényi majorba vivő út mellett létesített magtárat itteni építőanyagokból húzták fel. A hódfarkú cserepeket és az úgynevezett mezei téglákat helyben készítették, ezért nevezik a Baks és Csanytelek közötti egyik részt Cserepesnek – mesélte Búza. Az épület négyszintes, pincéjében bort és húskészítményeket, főleg disznóvágásból származó füstölt és egyéb hentesárukat, az emelteken gabonát tároltak.
– A magtárasnak mindig nagy neve és becsülete volt a községben, még a téeszes időszakban is
– tette hozzá.
Történelem
A II. világháború után államosították és 100 forintért átadták az épületet az akkori önkormányzatnak, végül a Magyar–Bolgár Barátság MGTSZ tulajdonába került, akkor is magtárnak használták.
A téesz 1992-ben megszűnt, ideiglenesen gazda nélkül maradt az önkormányzati földön álló épület, amit 1995-ben a sándorfalvi vállalkozó, Nemes-Nagy János vásárolt meg.
Fotó: Török János
– Többször meg akarták tőle venni, azzal a céllal, hogy elbontva az építőanyagot értékesítsék, ebbe egyszer sem ment bele, szeretné felújítani, vagy valahogyan megőrizni a jelenleg rossz állagú, már rekonstrukcióra szoruló épületet az utókornak – mondta a baksi polgármester.
A magtár tulajdonosa
– Amikor megvettük, csirkékkel, tyúkokkal foglalkoztunk, és magtárnak használtuk volna. De a szerencse forgandó, ezért kertészkedésre váltottunk, és már nem tudunk mit kezdeni vele – mondta Nemes-Nagy János. A jövőről, a tervekről szólva közölte:
felújítja vagy eladja, de kizárólag olyannak, aki rendbe hozza és valamilyen célra hasznosítja.
Csontok, temetés
A Bakshoz tartozó egykori Ányási majorban volt a grófi család kápolnája és kriptája. A második világháború után a térségben többen földet kaptak, és hogy maximálisan kihasználják a területet – a legenda szerint –, elbontották a kápolnát, a kriptát és az őrgróf csontjait szétszórták. Akadtak azonban jó lelkek, akik összeszedték, és idővel a családi központban, Sándorfalván újratemették, ahol 2013-ban díszsírhelyet kapott a família.
