Mentik az értékes vadgesztenyesort Alsóvároson

Nem könnyű a belvárosi fák élete – ennek a Szentháromság utca vadgesztenyefasora is bizonyítéka. A rendszeres növényvédelmi gondozás ellenére folyamatosan pusztult, de még mindig egyedülálló a városban: a fakataszter szerint 127 vadgesztenyefa maradt meg. A pusztulás oka kettős, tudtuk meg Makrai Lászlótól, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. igazgatójától: a parkoló járművek okozta súlyos kéregroncsolás és a természetes vízellátás hiánya.

– Évtizedekkel korábban indokolatlanul leburkolták a zöldsávot is, a burkolatról az esővíz hasznosulás nélkül kerül a csatornarendszerbe. A járdaburkolat alatt évtizedek óta tömörödő feltöltött vízzáró réteg helyezkedik el, ami sem a csatornázatlan, zöld tömbbelsők, udvarok felől, sem el­lentétesen, az utca felől nem engedi át a talajvizet. Különben nem pusztulna vízhiány miatt a fa­­sor – magyarázta.

Nyár közepére talajaszály alakul ki a gyökérzet zónájában. A szabad földfelület a tő körül néhány négyzetdeciméter, ami nem elég a megfelelő vízfelvételhez, egy-egy fa vízigénye több ezer liter.

A fasor megmentését 2014-ben kezdték meg a közgyűlés döntése alapján több szakaszra bontva. A beruházást még az azt megelőző önkormányzati ciklusban kezdeményezte Hüvös László volt KDNP-s önkormányzati képviselő.

Az egész utcában eltávolították a felesleges burkolatokat. Megszüntették a szűk fatükröket, 80 centiméter széles, egységes hosszirányú zöldsáv került a helyükre: ezeket a részeket egyébként is zöldfelületnek tervezték egykor. A burkolat csak a ház előtti jármű­behajtók három méter széles sávjában maradt meg, 10 méterenként já­­rólapos átjárókat létesítenek az autókból kiszálló gyalogosoknak.

Így megnőtt a fák, cserjék élettere, több öntözővíz jut a gyökerekhez. Azt remélik, ezzel az idős fák állapota is javul majd. A fehérvirágú vadgesztenye faj még élő egyedei mellé egy ellenállóbb hibrid fajtát, a hússzínű vadgesztenyét telepítették, a csemeték szépen fejlődnek.