Palóc őseik ízlését tükrözik a cifra motívumok Apátfalván

A török időkben elnéptelenedett Maros-parti faluba a 18. század közepén Palócföldről és a Jászságból érkeztek új telepesek. Apátfalva rendkívül gazdag népművészeti, néprajzi, népi építészeti emlékekben. A telepü­lés helyi értéktárában előkelő helyet foglalnak el deszkaoromzatos házai. Az apátfalviak földszintes parasztházainak homlokzatát a századelőn kezdték különleges módon díszíteni. Az utcai oromzatokra deszkákból fűrészelt cifra mintás rátéteket illesztettek. Az első ornamentikák a 20. század első évtizedében jelentek meg a lakóépületeken. A következő évtizedekben tovább szaporodott a számuk, napjainkra körülbelül negyven homlokzat maradt épen.

– A fűrészelt oromzatok a he­­lyi ácsmesterek virtuóz mes­­terségbeli tudását tükrözik. Finom részleteik, gazdag kompozíciójuk, csipkézett sze­gődeszkáik, áttört csúcsdíszeik a legmívesebb paraszti deszkaoromzatok közé emeli az apátfalviakat – hangsúlyozta Bárkányi Ildikó néprajzkutató.

A szecessziós indákat, tulipánokat és rózsákat formázó alakzatokat az alsóvárosi nap­sugaras házak oromzataihoz hasonlóan készítették. A cifra deszkaalakzatokat fenyődesz­kákból fűrészelték ki az ácsok. – Nincs tudomásunk arról, hogy a díszítményeknek különleges erőt tulajdonítottak volna (ellentétben az alsóvárosi is­tenszömek védelmező szerepével), azok kifejezetten a látványosságot, a minél szebb külső megjelenést szolgálták – tette hozzá a Móra Ferenc Múzeum főmuzeológusa.

Amíg a deszkaoromzatok ki­zárólag a ház díszesebbé tételét szolgálták, a 19. századi, desz­­kából készült nagykapuk díszítő faragásai közül a „sárkány”, vagyis a szalamandra szintén oltalmazó szimbólum: a tűztől védte a ház lakóit. A ko­­rábban Makón is jellegzetes sárkányos kapukból viszont ma már egy sem áll Apátfalván.