3 órája
Richter Richárd vérfürdője: az 1984-es szegedi börtönmészárlás
Richter Richárd válogatás nélkül kaszabolta az embereket a saját maga eszkábálta késével.
Richter múltja nem volt mentes a törvénysértésektől. Már gyerekként is a bűn útjára lépett, amikor egy angyalföldi rablóbandához csatlakozott. A banda két év alatt 137 betörést követett el. Az akkor még gyermekkorú Richter Richárd központi szerepet játszott a bűncselekményekben, ugyanis a családtagokból álló bűnszervezet rá építette vállalkozását – olvasható a Mandiner digitális hasábjain.
Ahogy az akkori sajtó írta:
A gyermekkorú, s emiatt nem büntethető, de rutinos tolvajként tevékenykedő Richter Richárdra építették a vállalkozásukat. Amit a gyerek elemelt, a felnőttek értékesítették.
Bár a bűntettekért akkor nem került börtönbe, felnőttként már számos alkalommal megfordult a rács mögött. 1977-ben, szabadulása után néhány nappal újabb betöréseket követett el társaival, melyek hamar a rendőrség látókörébe hozták őt. Richter azonban nem állt meg itt: 1979-ben egy pesti kocsmában szóváltásba keveredett, amelynek végén késsel támadt áldozatára. A férfi túlélte a támadást, de Richter hét év börtönbüntetést kapott, amit a szegedi Csillag börtönben kellett letöltenie.
Richter viselkedése a börtönben sem javult. Harmincegyszer fenyítették meg, és börtöntársai szerint agresszív, veszélyes embernek számított. Állandó feszültség övezte jelenlétét, és a borzalmas vérengzéshez vezető nap előzményei már sejtették a tragédiát.
Richter Richárd börtönbeli ámokfutása
1984. október 18-án az Alföldi Bútorgyár börtönben kialakított műhelyében a művezető észrevette, hogy Richter fémrúdból saját készítésű kést köszörült magának. Másnap beszélni akart vele erről, de Richter már az iroda ajtajában állva elmenekült, amikor meglátta az egyik börtönőr gumibotját.
Ezután következett a brutális vérengzés: Richter elővette a 28 centis, fémrúdból készült kését, és válogatás nélkül kezdett embereket kaszabolni. Az első áldozata az a férfi volt, aki beszélni akart vele, majd másokat is megtámadott. Két áldozatát még a kórházban veszítette életét, a harmadik a helyszínen halt meg.
A tragédia után felmerülhet a kérdés, miért nem állították meg a börtönőrök a vérengzést, akár fegyverrel. Kiderült, hogy a bútorgyár területére nem vittek magukkal fegyvert, mert féltek attól, hogy a több száz rab közül valaki lefegyverzi őket. Richter végül a WC-ben próbált végezni magával, de életben maradt.
A férfit később halálra ítélték, aki a másodfokú tárgyaláson közömbösen fogadta sorsát, halálos ítéletét 1985. február 26-án hajtották végre.
Richter Richárd ámokfutása és vérengzése máig a szegedi Csillag börtön legsötétebb napjai közé tartozik, és emlékeztet arra, milyen veszélyeket rejthet a rácsok mögötti élet.
